Petrasovszky Manó a 20. századi magyar görögkatolikus művészet egyik meghatározó alakja, akinek életműve most különleges kiállításon tárul a látogatók elé.
A papcsaládból származó művész már fiatalon a templomfestészet világában találta meg hivatását. Korai munkái után országos ismertséget hozott számára a máriapócsi kegytemplom monumentális falképciklusa, amely a magyar Mária-tisztelet egyik legszebb vizuális megfogalmazása. A háború utáni évtizedekben is fáradhatatlanul alkotott: templomok, oltárok, üvegablakok és ikonok sora őrzi keze nyomát. Művészetében a bizánci hagyomány és a modern egyházi megújulás harmonikusan találkozik. A kiállítás célja, hogy a látogatók átéljék azt a spirituális és művészi gazdagságot, amely Petrasovszky Manó több évtizedes munkásságát jellemzi. A tárlat egyszerre tisztelgés az 50 éve elhunyt kivételes alkotó előtt és meghívás a magyar szakrális művészet mélyebb megismerésére.
A két intézmény közötti együttműködésnek köszönhetően a Görögkatolikus Múzeum kiállítás-megnyitóinak színvonalát a Vikár Sándor zeneiskola növendékei emelik. A szerdai megnyitón Gergely Huba hegedült és Baranya Rózsa Éda énekelt, zongorán Takács Tibor kísérte őket.
Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök személyes hangvételű megnyitójában Petrasovszky Manó festőművész munkássága előtt tisztelgett. A főpásztor elmondta: a festő falfestményei és képei kispap kora óta évtizedeken át meghatározó részét képezték életútjának és mindennapi liturgikus szolgálatának. Emlékeztetett: Petrasovszky falfestményei ma szolgálati helyén, a Miskolci Egyházmegye területén találhatók a legnagyobb számban.
Atanáz püspök méltatta a festő pályáját is. Kiemelte, hogy Petrasovszky munkásságát vészterhes idők történelmi megpróbáltatásai és nehéz megélhetési körülmények árnyékolták be, amit műveinek gyakran szigorú, drámai képi világa is hűen tükröz. Ugyanakkor rámutatott arra a rendíthetetlen hűségre és alázatos keresztény kitartásra, amellyel a festőművész „mennyei kincseket” gyűjtött, alkotásaiban pedig az a fajta hazafiság öltött testet, amelyre a mai korban is nagy szükség van. Beszéde zárásaként a főpásztor azt kívánta a kiállítás látogatóinak, hogy a tárlat megtekintése ne csupán művészeti élményt, hanem valódi elmélyülést és hitbéli tapasztalatot jelentsen számukra.
Galambvári Péter atya, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora megrendülten emlékezett meg a nemrég elhunyt művészettörténészről, Dr. Jankáné Dr. Puskás Bernadett tisztelendő asszonyról.
A professzor asszony négy évtizeden keresztül kutatta a Kárpát-medence bizánci rítusú egyházának művészetét, különös tekintettel a festészetre és a munkácsi görögkatolikus egyházmegye templomi sajátosságaira. Szakmai munkássága során kulcsszerepet vállalt a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény tárgyainak rendszerezésében és leltározásában, szakmai öröksége pedig máig meghatározó alap a területen. Emellett 1994-től oktatott a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán, munkáját pedig számos elismerés mellett 2022-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, 2023-ban pedig a Szent Atanáz-díjjal jutalmazták. A rektor kiemelte, hogy a szakember egy évvel ezelőtt még az múzeum aulájában kurátorként mutatta be édesapja, Puskás László életművét az életművét bemutató kiállításon. Péter atya méltatása végén közös imára és fohászra hívta a jelenlévőket a hosszan tartó betegség után pünkösdhétfőn elhunyt professzor asszony emlékére.
Szabó Irén, a Görögkatolikus Múzeum igazgatója köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez: egyházmegyei levéltáraknak, egyházközségeknek és magánszemélyeknek, a Petrasovszky-család leszármazottainak a kölcsönzésért, valamint adományozásért. Bemutatta a múzeum újdonságát is: a kiállított festmények, vázlatok, tárgyak mellett QR-kódok is segítik a látogatókat a művek részletes történetének megismerésében.
Az igazgató kiemelte a kiállítás kurátorának, Terdik Szilveszternek a szerepét, aki nemcsak kezdeményezője volt a tárlatnak, de többéves kutatómunkája eredményeként 2023-ban monográfiát is megjelentetett a festőművészről. A múzeumi munka összetettségére utalva rámutatott, hogy a tárlat a hosszas tudományos alapozás gyümölcse. Végezetül tájékoztatta a látogatókat a szakmai tárlatvezetés menetrendjéről – amely a múzeum három különböző szintjét érinti –, valamint felhívta a figyelmet a kiállítótérben látható vetítésre, amely a helyszínre nem szállítható monumentális templomfestészeti alkotásokat mutatja be.
Terdik Szilveszter művészettörténész a festő életútját bemutatva egyenként ismertette a kiállított műtárgyakat, melyet művészetének három szakasza szerint három különböző emeleten helyeztek el.
A kiállítás 2026. december 18-ig lesz megtekinthető a Görögkatolikus Múzeumban, Nyíregyházán.
Szerző: Király András
