A legnagyobb ruszin közösségek, köztük Komlóska, Debrecen – most sem hagyták ki az alkalmat, hogy az Istenszülő előtt tisztelegjenek, és találkozzanak a zarándoklat házigazdáival, a Sajópálfalán élő ruszin közösséggel. Idén a mucsonyi ruszinok például kerékpáros zarándoklatra vállalkoztak.
Az utrenyén már többen részt vettek, a zarándoklat csúcspontja azonban most is a püspöki Szent Liturgia volt. Atanáz püspök mellett az oltárnál Kiss Attila Gellért sajópálfalai parókus és Gergely Tamás komlóskai parókus , valamint Kovács István, Fedor Péter és Kiss Máté atyák szolgáltak, Szónóczki János és Szarka János atyák pedig a gyóntatásban álltak a zarándokok rendelkezésére.
Atanáz püspök az ünnepi homíliában Szent Pál aznapi apostoli üzenetéből indult ki: „nem akarunk uralkodni a hitetek fölött, hanem örömötök munkatársai vagyunk.” ((2Kor 1,24). Kifejtette, hogy Isten az embert „a világot megváltó művében” munkatársává emeli. „A ruszin búcsú is ettől visszhangzik; sokfelől összegyűltünk ezen a kegyhelyen, mert úgy érezzük, hogy az Úr hívott össze bennünket és valahol az örömhír munkatársaiként ünnepelhetünk.”
Az öröm mellé azonban drámai tapasztalatok is vegyülnek. Keresztelő Szent János vértanúsága és a mohácsi csata ötszázadik évfordulója kapcsán Atanáz püspök arra emlékeztetett, hogy az emberi történelemben újra és újra megjelenik a szenvedés, az ítélet és a válság.
Aztán XIV. Leó pápa másnapra szóló teremtésvédelmi üzenetére hivatkozva a környezeti, energetikai, társadalmi és háborús válságról is szólt a miskolci püspök. A szélsőséges időjárás, a talajvíz csökkenése, a természeti környezet pusztítása és a fegyveres konfliktusok sokszor egymást erősítő folyamattá válnak, amelynek következményeit különösen a szegények és a kiszolgáltatottak viselik. Azt is látnunk kell azonban, hogy a külső válságok mögött az ember belső, erkölcsi-lelki válsága húzódik meg: „Olyan létfontosságú dolgok kerültek bajba, amelyeknek a megőrzése valahol a szívben kezdődik.” – fogalmazott a püspök.
A válságok forrásaként a Szentatya azt a tényt jelöli meg, hogy bár Isten a saját képére és hasonlóságára alkotott bennünket, de mi kudarcot vallunk ebben a hivatásunkban, ha nem tiszteljük eléggé az életet, ha nem viseljük gondját a ránk bízott földnek.
A „válságokra” tehát nem csak a felelősségvállalás a megoldás, mert azoknak sokszor az ember szívében van a gyökerük. Amikor Isten összehív bennünket a Szent Liturgiára, akkor nem csak struktúrák megreformálásán kell gondolkodnunk, nem csak a múlt tragédiáján szomorkodnunk, hanem keresnünk kell a szív megtérésének útját, hogy aztán eredményesebben tudjuk óvni a ránk bízott ökoszisztémákat, hogy rendbe hozzuk környezetünket és saját életünket, családunkat is, mondta Atanáz püspök.
Beszéde végén arra mutatott rá a főpásztor, hogy a világ válságaira a megtérés, felelősségvállalás, kiengesztelődés és szeretet lehet a működő megoldás.
A búcsúi Szent Liturgia hagyományos módon körmenettel és evangéliumolvasással folytatódott.
A zarándoklaton részt vett Giricz Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke is, aki köszöntőjében arra mutatott rá, hogy ez a zarándoklat nem csupán vallási esemény, hanem a ruszin identitás megélésének alkalma is. Kiemelte, hogy ugyanazon a nyelven imádkoznak, amelyen elődeik is imádkoztak. A nyelv nem egyszerű kommunikációs eszköz, hanem kapcsolat a múlttal, az ősökkel és a közösség hitével. Giricz Viktor a ruszin nyelv mellett a kultúra tudatos megőrzésére is felhívta a figyelmet, mert az képes megszólítani a szélesebb világot is. Ennek példájaként számolt be, egy Szlovákiában készült ruszin nyelvű új filmről, amely nemzetközi filmfesztiválokon is sikereket ért el.
A találkozót megtisztelte jelenlétével Kramarenkó Viktor ruszin nemzetiségi szószóló, Szónóczki Mária, a terület ruszin önkormányzatának elnöke, valamint több ruszin önkormányzati vezető és Hatala-Orosz Csaba, a térség országgyűlési képviselője is.
Szerző: Varga-Juhász Bernadett