„Képíró Isten közelében” címmel nyílt meg H. Szántay Marianna grafikus, belsőépítész
legújabb önálló kiállítása a nyíregyházi Görögkatolikus Múzeumban. A Magyar Kultúra Napja
alkalmából rendezett időszaki kiállítás február 21-én nyílt meg a közönség számára.
A művész fekete-fehér grafikái megtévesztőek: első pillantásra akár fametszeteknek is
gondolhatnánk őket, ám közelebbről szemlélve kiderül, hogy aprólékosan kidolgozott
tollrajzokról van szó. A felületeket sűrűn egymás mellé rendezett fekete vonalak alkotják,
amelyek egységes, textilszerű hatást keltenek. Az alkotó hosszú keresés eredményeként
jutott el ehhez az eljáráshoz: korábban más műfajokkal és technikákkal is kísérletezett,
készített textilalapú munkákat, tanult ikonfestést is, míg végül rátalált arra a kifejezésmódra,
amely leginkább megfelel belső alkatának és szellemi törekvéseinek.
Alkotói munkájának középpontjában nem az öncélú művészet áll. Rajzai megszólítani akarják
a szemlélőt: személyes tapasztalatokat közvetítenek, sokszor olyan élethelyzetekből
táplálkozva, amelyek a női szerepekhez kapcsolódnak, és egyúttal kapaszkodót, megerősítést
nyújtanak a befogadónak. A kiállítás címe is ezt a szándékot hangsúlyozza, hiszen a művész
Istenről, illetve istenkapcsolatáról beszél általa. A hit megélése egyszerre jelenik meg egyéni
és közösségi szinten, motívumok és szövegtöredékek formájában, de mindenekelőtt
magában az alkotási folyamatban: a következetes, ismétlődő vonalvezetés fegyelmet,
türelmet és befelé fordulást követel, ugyanazokat az erényeket, amelyek az imádság
lényegéhez is tartoznak.
A képeken az emberi test részletei és jelképes formák dominálnak, elsősorban kezek és
lábak, míg az arc ábrázolása háttérbe szorul. A művek címei irányt mutatnak az
értelmezéshez. Marianna számára fontos a nyelvi képek vizuális átültetése: korábbi
sorozataiban a hétköznapi metaforákból indult ki, jelenlegi munkáiban pedig az imádság, a
bűnbánat és a hit belső tapasztalatait jeleníti meg. A különböző korokból származó
szimbólumok egymás mellé helyezése új jelentésrétegeket nyit meg, és sokféle gondolati
kapcsolódást tesz lehetővé.
A kiállításmegnyitót Magyari Thomas görögkatolikus kispap hegedűjátéka foglalta keretbe.
Szabó Irén múzeumigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd Terdik Szilveszter
művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa nyitotta meg a tárlatot.
Mint mondta: Szántay Marianna tudatosan a közönségnek alkot: rajzai párbeszédre hívnak,
gondolkodásra és belső elmélyülésre ösztönöznek, nemcsak nőket megszólítva. „A kiállítás
egyfajta „hazatalálás” számára: gyermekkora görögkatolikus élményei, nagyszülei imádságos
családi öröksége és a bizánci liturgikus hagyomány újrafelfedezése mélyen meghatározzák
bemutatott műveit. Számos alkotás címe és gondolati kiindulópontja a liturgiából ered, ahol
a szó képpé, a szöveg vizuális jellé alakul át egy egyszerre fegyelmezett és felszabadító
alkotófolyamat során.”
A művekben hangsúlyosan jelenik meg az imádság és a munka egymást kiegészítő egysége,
amely Marianna életének és művészetének is alapja. Aprólékos rajztechnikája a türelem, a
kitartás és a belső figyelem gyümölcse, miközben ikonfestői múltjából fakadó szimbolika –
kezek, lábnyomok, biblikus utalások – új, letisztult formában jelenik meg. A sokszor
meghökkentő, provokatív erejű „írott képek” közel engedik a nézőt a megidézett
eseményekhez, és arra hívják, hogy megálljon, elmélyüljön, és valódi tisztánlátással szemlélje
a felvetett, gyakran létkérdéseket érintő témákat.
Szántay Marianna neve munkássága mellett azért is ismerős nekünk, görögkatolikusoknak,
mert annak a Szántay-Szémán István (1880-1961) görögkatolikus papnak unokája, aki több
mint három évtizedig volt a Miskolci Apostoli Exarchátus helynöke, konzultora, emellett
minisztériumi tanácsos, író, és pápai prelátus volt. Nagyapjával kapcsolatos élményeiről a
Görögkatolikus Szemlélet magazin 2025. nyári számában mesélt (36-39. o.).
A Magyar Kultúra Napja alkalmából január 22-én mind a múzeum, mind az időszaki kiállítás
ingyenesen látogatható.
Király András/Görögkatolikus Metropólia