2025. augusztus 31-én volt a tizenharmadik alkalom, mikor az ország különböző pontjáról, sőt a határon túlról is érkező ruszin nemzetiségű zarándokok együtt adtak hálát az elmúlt év kegyelméért, és kérték Isten áldását a szeptembertől kezdődő új egyházi évre. A múcsonyi közösség gyalog érkezett a kegyhelyre, de nem volt kisebb azon zarándokok szándéka sem, akik a távolabbról, például Debrecenből, vagy éppen Komlóskáról az utazás kényelmesebb módját választva hozták imáikat az Istenszülő elé. A zarándoklatot Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke is megtisztelte jelenlétével.
Az ünnepi Szent Liturgiát Atanáz püspök vezette. Kiss Attila Gellért sajópálfalai parókus és Gergely Tamás komlóskai parókus koncelebráltak. A zarándokok gyóntatásában Halász György, Szarka József, Szepesi Szilárd és Szónoczky János Mihály atyák segédkeztek. A liturgián ez alkalommal is nem csak magyarul, hanem ószlávul is hangzottak el papi imádságok.
A búcsúi liturgián mondott homíliában Atanáz püspök az elhangzott evangéliumi szakaszok üzenetét aktualizálta a hallgatóságnak.
Máté evangéliuma a gazdag ifjú történetét mondja el (Mt 19,16-26). „Nagy vagyon a fiatalság – állapította meg Atanáz püspök – hiszen amikor valaki a gyermekkorból felnövekedve rádöbben a maga tehetségére, értékeire, lehetőségeire, végre személyes célkitűzései vannak; ez jelenti az ő igazi gazdagságát. Boldog az az ifjú, aki ezzel a gazdagsággal tud is mit kezdeni.” Megboldogult Ferenc pápa, amikor meghirdette a jubileumi szentévet, a fiatalok szerepét, mit a „jövő reménységeit” különösen kiemelte, amely sokszor az iskoláztatással függ össze.
„Szegény az az ifjúság, amelynek nem sikerül az iskoláztatása, szegény az a fiatal, akinek ezek a lehetőségek már nem adatnak meg, vagy akinek bármi miatt félbe törik a pályafutása, aki betegágyon, vagy valamilyen nehézséggel küszködve néz szembe a kezdődő tanévvel.” – mondta Atanáz püspök, majd megköszönte mindazok munkáját, akik „minden erejüket latba vetve a Biztos Kezdet Gyermekházaktól, tanodákon, iskolákon, óvodákon keresztül egészen az egyetemi kollégiumig foglalkoznak a jövő reménységeivel, akik segítenek abban, hogy ifjúságunk valóban gazdagodjon és ez a gazdagság később lelki gazdagsággá váljon.”
A miskolci püspök által említett intézményekben folyó munkát több településen a ruszin nemzetiségi önkormányzat is nagymértékben támogatja.
A felolvasott másik evangéliumi szakasz (Lk 18,38-42) üzenete kapcsán Atanáz püspök a nemrég eltemetett Szilárd püspök gondolatait idézte föl, aki többször is beszélt a befogadás evangéliumi kultúrájáról. „Boldog emlékű Szilárd püspök atya sosem migránsozott, sosem cigányozott, hanem a legnagyobb tisztelettel beszélt azokról az embertársainkról, akik esetleg a kapunk előtt, a küszöbünk előtt nélkülöznek vagy szenvednek. Hosszú évekig az Elvándorlók és Útonlévők Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsának is tagja volt, és az ilyen sorsú emberek ügyében, itt Magyarországon is, konferenciákat szervezett és sorsukért valóban sokat tett” – mondta Atanáz püspök, majd idézett a megboldogult püspök szavaiból „Nem Istentől, hanem a gonosztól van az a lelkület, hogy én különbnek tartom magamat a másik embertől (…) Az Isten előtt minden ember egyforma. Ez az első gondolat, amivel a hívő embernek a másik emberre néznie kell. (…) A gonosz lélek működését leginkább a széthúzásban, az ellenségeskedésben látjuk, amikor az egyik ember nemcsak elhúzódik a másiktól, de ellenségesen lenézi azt. (…) Ha a világ nagy politikai eseményeit nézzük, akkor látjuk, hogyan tesz tönkre sok jó szándékot a gonosz lélek hatalma. Ha magunkat nézzük, cigányokat és magyarokat, akkor látjuk, mit eredményez a meg nem értés, a másik meg nem becsülése, a másik lenézése, az ebből adódó ellenségeskedés, ami sokszor tragédiákba torkollik.
Beszédének utolsó gondolatmenetében Atanáz püspök a hitvallás eredeti szövegéhez való áttérésről is beszélt. Ebben kérte a ruszin közösségek támogatását is, akik „eddig is az egyházhoz való hűségéről voltak híresek” – fogalmazott a főpásztor.
A búcsúi liturgia most is a hagyományos búcsúi körmenettel és az evangélium-olvasással zárult.
Szerző: Varga-Juhász Bernadett