Korábbi írásainkban ismertettük a konklávé történetét, most nézzük meg, kik fogják meghatározni a katolikus egyház következő korszakának irányát!
Noha a pápaválasztó bíborosok száma konklávén soha nem haladta meg a 120-at, VI. Pál 1975. október 1-jén kiadott Romano Pontifici eligendo kezdetű konstitúciójában rögzítette a pápaválasztás szabályait, és 120 főben állapította meg a konklávén résztvevő bíborosok számát.
Ugyanakkor a II. János Pál pápa által 1996-os, a pápaválasztást újból szabályozó Universi Dominici Gregis (UDR) kezdetű konstitúciójának 36. cikkelye kimondja:
„A Római Szent Egyház bíborosa, kinek kreálása és a Konzisztóriumban közzététele megtörtént, és a pápa halála/a széküresedés napja előtt nem töltötte be a 80. életévét, rendelkezik a pápaválasztás jogával akkor is, ha még nem kapta meg a bíborosi birétumot és a gyűrűt, sem az esküt még nem tette le. Ellenben nincs pápaválasztó joga a kánonilag letett, vagy a Római Pápa jóváhagyásával a bíborosi méltóságról lemondottaknak. Sőt, széküresedés idején a Bíborosi Kollégium nem fogadhatja vissza őket.”
A jelenleg 252 főt számláló Bíborosi Kollégiumban 135-en vannak 80 év alatt, (plusz a már elítélt Becciu bíboros, aki ugyan tagja maradhatott a Kollégiumnak, de pápaválasztó joga elveszett) – ez átlépi a 120 főt, ugyanakkor az UDR idézett cikkelye lehetővé teszi mindegyikük részvételét a konklávén, ezt 2025. április 30-án a Bíborosi Kollégium is megerősítette. Közölték: egészségügyi okok miatt Valencia nyugalmazott érseke, a 79 éves Antonio Cañizares Llovera és a 78 éves John Njue, Nairobi nyugalmazott érseke engedélyt kapott a távolmaradásra, így 133-an vesznek részt a konklávén, először túllépve a 120 főt.
A legtöbben eddig a 2005-ös és 2013-as konklávén vettek részt, mindkettőn 115 bíboros. A bizonyítottan legkevesebb bíboros által megválasztott pápa VII. Gergely volt, akit 1073-ban két bíboros választott meg. A 19. századtól jellemzően 35 és 62 fő között mozgott a választó bíborosok száma a konklávén, 1963-ban nőtt a szám 80-ra, majd kétszer 111-re, és kétszer 115-re. A rendelkezésre álló adatok szerint mindössze kétszer fordult elő, hogy minden választásra jogosult bíboros megjelent a konklávén: 1939-ben 62 fő választotta pápává XII. Piuszt, az 1978-as, második konklávén mind a 111 bíboros szavazatát követően választották meg II. János Pál pápát.
Az idei 133 bíboros részvételével zajló konklávé tehát az eddigi legnagyobb létszámú lesz.
A választó bíborosok közül ötöt II. János Pál, 22-t XVI. Benedek, 108-at pedig Ferenc pápa kreált bíborossá. Közülük 29-en a Szentszék szolgálatában állnak, 79-en Rómán kívül egyházmegyék élén, 28-an pedig nyugállományban vannak. A legidősebb közülük Madrid nyugalmazott érseke, Carlos Osoro Sierra, aki a konklávét követő héten tölti be 80. életévét. A legfiatalabb az ukrán görögkatolikus egyház ausztráliai püspöke, a mindössze 45 éves Mikola Bicsok. A konklávén részt vevő bíborosok 80%-át tehát Ferenc pápa nevezte ki.
A konklávén öt keleti katolikus bíboros lesz jelen: Louis Raphaël Sako bagdadi káld pátriárka, Basileos Cleemis szír-malankár nagyérsek, Berhaneyesus Demerew Souraphiel etióp katolikus érsek, George Jacob Koovakad szír-malabár érsek, és Mikola Bicsok ausztráliai ukrán görögkatolikus püspök. A rangidős püspök bíboros Pietro Parolin, a konklávét vezető bíboros kamarás (camerlengo) Kevin Joseph Farrell.
Ferenc pápa 163 bíborost kreált a világ 76 országából, 25 olyan országból is, amelyből azelőtt sosem származott bíboros. Ez jelentősen átalakította a Bíborosi Kollégium összetételét, szélesítve az egyházat képviselő bíborosok spektrumát, a római Kúria helyett az egyházmegyés pasztorális munka, és az egyház egyetemessége felé tolva a hangsúlyt.
A konklávén tíz olyan ország bíborosa lesz jelen, akik sosem vettek részt azelőtt a pápaválasztáson (Mongólia, Dél-Szudán, Kelet-Timor, Szingapúr, Paraguay, Malajzia, Ruanda, Brunei, Laosz, Banglades).
A történelem során először fordul elő, hogy az európai bíborosok kisebbségben vannak a konklávén. 52 európai bíborossal szemben – akik közül 17 olasz – (39%) 81-en jönnek világ más tájairól (61%). Afrikát 17, Észak-Amerikát 20, Dél-Amerikát 17, Ázsiát 23, Óceániát 4 bíboros képviseli. Két magyar bíboros jelen lesz a konklávén: Erdő Péter mellett a belgrádi érsek, Németh László is pápaválasztó lesz.
33 bíboros egyszerre szerzetes is: 5 szalézi, 4 ferences, 4 jezsuita, 3 minorita, 2 domonkos, verbita, redemptorista, 1 ágostonos, kapucinus, sarutlan karmelita, ciszterci, klaretiánus, lazarista, vigasztaló misszionárius, Jézus Szent Szíve-misszionárius, szkalabriniánus, spiritánus, és Szent X. Piusz Világi intézeti bíboros ül majd a Sixtus-kápolnában.
Noha az Egyházi Törvénykönyv 351. kánonjának 1. paragrafusa kimondja, hogy azt a papot, akit bíborossá nevez ki a pápa, püspökké kell szentelni, Ferenc pápa élve a pápai diszpenzáció (különleges pápai engedély) jogával megengedte, hogy bíborossá kreálását követően Timothy Radcliffe angol domonkos szerzetes megmaradjon papnak, így ő az egyetlen választó bíboros, aki nem püspök.
Szerző: Király András/Görögkatolikus Metropólia
Képek: Vatican Media, Reuters
A konklávéra készülő sorozatban eddig megjelent írások:
Zárt ajtók mögött – A konklávé története, 2. rész