AZ EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETE

A Trianon utáni Magyarországon jórészt az Eperjesi Egyházmegyéből maradt parókiákból 1924-ben alakult apostoli exarchátus vezetésével a Szentszék a Munkácsról elűzött Papp Antal érseket bízta meg. Halála után 1945-46-ban Szántay-Szémán István követte konzultori helynökként, majd 1946-tól a Nyíregyházán székelő hajdúdorogi püspökök kapták feladatul az exarchátus kormányzását: 1972-ig Dudás Miklós, 1988-ig Timkó Imre, 2008-ig Keresztes Szilárd, 2011-ig Kocsis Fülöp irányították a jórészt kisebb parókiákból álló exarchátust. XVI. Benedek pápa 2011-ben püspök exarchává nevezte ki Orosz Atanáz szerzetespapot, és az Exarchátus területét a Zempléni főesperesség (huszonkilenc hajdúdorogi egyházmegyés parókia) idecsatolásával megnövelte. 2015. március 19-én, a Görögkatolikus Metropólia megalakulásával Ferenc pápa a Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A Miskolci Egyházmegye ma Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén hirdeti és éli Krisztus örömhírét.

KRONOLÓGIA

X-XIII. század
Árpád-kor
Vidékünkön az Árpád-korban jelentős bizánci szertartású keresztény közösségek éltek. Számos régészeti és kulturális emlék őrzi elődeink nyomát. Az 1054-es keleti egyházszakadás az Árpád-ház erős és bölcs hatalma miatt nemigen éreztette hatását. Bizánc 1204-es elfoglalása után néhány évtizeddel viszont a keleti kereszténység szerepe erősen lecsökkent.
X-XIII. század
XIV-XVI. század
Betelepülések és a keleti kereszténység visszaszorulása
A 14. században kezdett ugyanakkor megerősödni északkelet felől a ruszinok betelepedése a Kárpát-medencébe. Két évszázaddal később, a reformáció 16. századi elterjedése és az Erdély felől jövő vallási türelem és türelmetlenség gyakorlata egyaránt kifejtette hatását. A 17-18. században ‒ a Bocskai szabadságharc után, valamint a dombvidékes erdőségek meghódítása kapcsán – újra megélénkült a keleti szertartású keresztények betelepedése.
XIV-XVI. század
1646–1649
Unió Rómával
1646-49-ben a keleti szertartás papjainak és híveinek túlnyomó többsége egyesült Rómával, s kialakult a görögkatolikus egyház: megtartva szertartásunkat és egyházfegyelmi előírásainkat, de Róma püspökének főségét elismerve. Ezen vidék keleti szertartású hívei a Munkácson, majd Ungváron székelő munkácsi püspök, illetve 1818-tól az eperjesi püspök fennhatósága alá tartoztak.
1646–1649
1912
A Hajdúdorogi Egyházmegye megalakulása
1912-ben – a Munkácsi és Eperjesi (valamint a Gherlai, Nagyváradi, Fogarasi és Esztergomi) Egyházmegyék kifejezetten magyar ajkú görögkatolikusai számára – megalakult a Hajdúdorogi Egyházmegye. Főpásztora a Sátoraljaújhelyért rengeteget fáradozó ottani parókus, Miklósy István lett. A mai Miskolci Egyházmegye vidékéből Dél-Borsod és Zemplén megye területe tartozott ide.
1912
1924
Az Apostoli Exarchátus létrejötte a Trianon utáni Magyarországon
A Trianon utáni Magyarországon a Hajdúdorogi Egyházmegyén kívül húsz eperjesi, illetve egy munkácsi egyházmegyés görögkatolikus parókia maradt. Francesco Marmaggi prágai nuncius 1924. június 4-én adta ki azt a dekrétumot, melyben XI. Piusz pápa ezen Magyarországon maradt parókiák számára Apostoli Adminisztratúrát (görögül Exarchátust, magyarul Kormányzóságot) létesített. Az új Exarchátus élére 1924. július 1-jei hatállyal Papp Antal – címzetes küzikei érseket – volt munkácsi püspököt állította apostoli kormányzóként. Bár Miskolc városa területileg nem tartozott az Exarchátushoz, az érsek a székhelyét itt rendezte be, s a Szentszék engedélyével nevében is használta (Miskolci Apostoli Exarchátus). A magyar kormány hozzájárult ahhoz, hogy a tapolcai apátság javadalmát, melyet munkácsi püspökként személyhez kötött javadalomként élvezett, megtarthassa.
1924
XX-XXI. század
Az exarchátus fejlődése
1938 és 1939 után a II. világháború lezárásáig az Exarchátushoz csatolták a Felvidék hat parókiáját, majd öt északabbra fekvő parókiát. Papp Antal érsek halála (1945. december 24.) után Szántay-Szémán István konzultori helynökként vezette az Exarchátust. XII. Piusz pápa 1946. október 14-én Dudás Miklós hajdúdorogi püspököt nevezte ki apostoli kormányzónak. 2011-ig a későbbi hajdúdorogi megyéspüspökök is megkapták ezt a feladatot: Timkó Imre püspök 1975-1988 között, Keresztes Szilárd püspök 1988-2008 között (1975-1988 között az Exarchátus általános helynöke volt), illetve Kocsis Fülöp püspök 2008-2011 között. Miközben a hajdúdorogi püspök joghatóságát az Apostoli Szentszék az egész országra kiterjesztette (1968-ban ideiglenesen, 1980-ban pedig véglegesen), a Miskolci Apostoli Exarchátus önállóságát fenntartotta.
XX-XXI. század
2011
Apostoli kormányzó szentelés
XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én püspök exarchává nevezte ki Orosz Atanáz szerzetespapot, és az Exarchátus területét a Zempléni főesperesség (huszonkilenc hajdúdorogi egyházmegyés parókia) átcsatolásával megnövelte. A kinevezett püspök szentelése 2011. május 21-én volt Miskolcon, a Búza téri görögkatolikus székesegyházban. A szentelést Cyril Vasil’ érsek, a Keleti Kongregáció titkára, Ján Babjak eperjesi érsek-metropolita és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök végezte a többi jelenlévő püspökkel együtt.
2011
2015
A Miskolci Egyházmegye létrejötte
Őszentsége Ferenc pápa hazai görögkatolikusságunknak 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat, a Görögkatolikus Metropóliát – három egyházkormányzati egységgel. A Hajdúdorogi Főegyházmegye főpásztorává Kocsis Fülöp metropolitát nevezte ki. A Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A Miskolci Egyházmegye első megyéspüspöke Orosz Atanáz püspök lett. A Hajdúdorogi Egyházmegyéből leválasztotta a Nyíregyházi Egyházmegyét, melynek ideiglenes kormányzójává Orosz Atanáz püspököt, majd október 31-én apostoli kormányzójává P. Szocska A. Ábel OSBM szerzetest nevezte ki, a Hierarchák Tanácsának tagjaként. A Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegyét egyúttal a Hajdúdorogi Metropolitai szék szuffragáneusává tette.
2015
2016-2018
A Görögkatolikus Metropólia változása
Három évvel később, 2018. április 7-én, Ábel atyát a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki Ferenc pápa, ünnepélyes püspökszentelését nyíregyházi a Szent Miklós-székesegyházban május 10-én tartották. Ferenc pápa 2016. január 30-án pontosította a metropólia egyházmegyéinek határait. A Miskolci Egyházmegye területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye egész területe. A Nyíregyházi Egyházmegye területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területe. A Hajdúdorogi Főegyházmegye területe pedig az előbbiekben említett keleti és északi megyék kivételével a többi 16 megye és Budapest területe.
2016-2018

„Szeretlek téged, Uram!”

(Zsolt 17)

EGYHÁZMEGYEI SZERZETESSÉG ÉS SZERVEZET

Egyházmegyénk területén a középkorban még lehettek bizánci szertartású szerzetes közösségek. Ezt a régi utat nagysokára találtuk meg. Jelenlegi metropolitánk és megyéspüspökünk korábban hosszú éveken át Dámócon élt monostorban. 2016-tól pedig Sajópálfalán élnek és imádkoznak a Kenethozókról elnevezett női monostor nővérei.

A Miskolci Egyházmegye önálló egyházkormányzati egység: saját megyéspüspöke van, saját helynökei, tanácsosi testülete, papi szenátusa, bizottságai, esperesi kerületei vannak. Saját fenntartású oktatási-nevelési intézményeink vannak bölcsödétől az egyetemi kollégiumokig. Szociális intézményeink a gyermekneveléstől az idősek gondozásáig kiterjednek. Az Egyházmegye területén lévő hívek ügyeiben a miskolci megyéspüspök az illetékes. Miskolcon, a Szeles és a Huszár u. sarkán található a Püspöki Székház, ahol az Egyházmegyei Hivatal működik. Itt lakik a megyéspüspök. Itt koordinálják intézményeink és egyházközségeink közös programjait.

Önállóak vagyunk, de közösségben is vagyunk: egy Metropóliai Egyházat alkotunk a Hajdúdorogi Főegyházmegyével és a Nyíregyházi Egyházmegyével. Máriapócsra közösen is zarándokolunk. Papnövendékeink együtt tanulnak és növekednek. Görögkatolikus programjaink nem állnak meg az egyházi határoknál. Közös bizottságaink vigyázzák a liturgikus és egyházművészeti egységet, s megannyi közös ügyünk biztosít arról, hogy jó testvérként éljünk.

A Magyar Katolikus Egyházon belül együtt vagyunk a többi római katolikus egyházmegyével. S még folytathatnánk a kapcsolatok sorát a szomszéd országok görögkatolikus egyházmegyéivel, az ortodox és protestáns testvéreinkkel, a rászorulókkal, a tőlünk segítséget, szolgálatot és útmutatást remélő testvéreinkkel, a még nem hívőkkel… Ennek a gondolatnak végén Krisztus áll, mint ahogy az egész életünk középpontja is ő kell, hogy legyen.