Nagyszerű kiránduláson vettünk részt, amelyre fiatalabbak (a Jelenlét Pont munkatársai) és régebb óta fiatalok (kilenc hernádvécsei nyugdíjas), cigányok és nem cigányok közösen indultak el.
Első állomásunk Tarcal volt. A gyönyörű Terézia-kápolnát sajnos zárva találtuk, ám a fenti panoráma mindenkit lenyűgözött.
Az igazi lelki élményt az Áldó Krisztus-szobor közelsége adta. A monumentális alak alatt állva elcsendesedett a társaság, együtt imádkoztunk a szobor tövében.
Különösen megható volt látni, ahogy a fiatalok féltő gondoskodással segítették az idősebbeket a felfelé vezető úton. S legalább ennyire felemelő volt az, ahogyan az idősek összeszedték az erejüket és akaratukat. Egyikük a harmadik kiszállásnál már a botját is a kocsiban hagyta! Mindez emlékeztetett minket arra, mennyire értékesek az idősek is, a fiatalok is!
A lelki töltekezés után Tokaj felé vettük az irányt. A Tisza-parton belefért egy fagyizás, kis gyönyörködés a folyóban. Az ízek élvezete közben beszélgettünk, vidám eszmecsere zajlott. A nyugdíjasok máris tervezni kezdtek: jövőre hajózunk is!
Végül Boldogkőváraljára látogattunk el. A vár lábánál, csodás környezetben felhörpintettünk egy kávét, limonádét.
Ahogy az idős és fiatal, roma és nem roma résztvevők egymás mellett ültek, nevetgéltek és megosztották egymással a történeteiket, tisztán látszott: a különböző nemzetek és generációk együttműködése nemcsak lehetséges, de csodálatos örömforrás is.
Ez a kirándulás jóval több volt egyszerű programnál. Nemcsak gyönyörű helyeket láttunk, hanem békét, közös örömöt, egységet élhettünk meg. Egy olyan nap volt ez, amely megmutatta, hogy az elfogadás, a nemzedékek közötti tisztelet és a közös öröm képes lebontani minden falat.
Szerző: Orosz Rita