Egyházmegyénk klerikusai és feleségeik nagy buzgalommal vettek részt az eseményen november 27-én, az egyházmegye székházában.
Püspök úr gimnazista emlékeit felidézve kezdte előadását, amely az Éneklő Egyház című énekeskönyvhöz kötődik. Erre hivatkozva úgy fogalmazott, hogy a karácsonyra való készületnek három mestere van. Az első Izajás próféta, aki az eljövendő fiúgyermekről, a béke fejedelméről jövendölt. A második a Boldogságos Szűz, akinek kilenc hónap várakozás adatott szíve alatt a Megváltóval. A harmadik nagymester nem más, mint Keresztelő Szent János alakja, aki meghirdette az Üdvözítő elérkezését: „Íme az Isten báránya” (Jn 1,29). Utolsó profétaként mutat rá Jézus Krisztusra, akiben beteljesedtek a próféciák. Püspök Úr a három jelentős alak közül az első, Izajás próféta köré szőtte elmélkedését. A részletes elemzést megelőzően kiscsoportos eszmecserére invitálta a jelenlévőket melynek tárgya az adventtel kapcsolatos szép emlékek voltak.
Izajás prófétát ötödik evangélistaként is emlegetik, hiszen az ő jövendölésében található meg legrészletesebben az Üdvözítő Jézus Krisztus élete. Nyilvános megjelenéséhez kötötte a következő prófétai verset: „Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz.” (Iz 52,7). Ennek kapcsán Balázs atya a rácsodálkozás fontosságát kötötte a jelenlévők szívére: a hegyeken érkező Krisztus azért jön, hogy meglátogasson minket. Erre a látogatásra kell felkészülnünk hathetes bűnbánati időszakunkban.
A prófétai könyv 51,9-52,12-ig terjedő szakaszban többször kap felszólítást Sion hegye: „Kelj föl Sion”, „Ékesítsd fel magadat”. Ezáltal arra világított rá a püspök, hogy a felkészülés időszakában fontos személyes imaéletünkben újra és újra felserkenteni magunkat. Isten a prófétán keresztül hív bennünket az imádságban való éberségre. Mindennek a kezdete viszont annak a felismerése, hogy lelkünk beporosodott.Ahogy a próféta Siont szólítja fel erejének felöltésére, úgy nekünk is a legdíszesebb ruhánkat felvéve kell lerázni magunkról a port. Ennek a küzdelemnek a része azon felismerés, hogy az Úr odaáll övéi mellé és jelenlétével képes mindent átalakítani.
„Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz.” Vágyakozásunkat föl kell kelteni az érkező Megváltóra, aki a legnagyobb jóhírt, a legfőbb örömöt s egyben a vigasztalást hozza el az ember életébe: Isten szeretetét. Ezáltal hoz a magasságból, mint hegyről érkező Krisztus szabadulást új világot eredményezve. Püspök Úr ösztönözve a papságot kitért arra az ősegyház általi felismerésre, miszerint Isten vigasztaló tevékenységébe csatlakoznak be az Úr igehirdetői, kezdve az apostoloktól napjaink papságáig.
Egy újabb két perces csoportos megbeszélést követően lehetőségünk nyílt kérdéseink feltételére. Az eseményt jó hangulatú agapé zárta. Ezúton is szeretnénk kifejezni hálánkat Martos Levente Balázs püspöknek , aki sűrű teendői közepette is alkalmat talált arra, hogy emelje karácsonyra való készületünk színvonalát.
Szöveg: Marczi András, fotók: Bodnár Dániel
