Az ünnepi Szent Liturgiát Fülöp érsek atya celebrálta. A Görögkatolikus Metropólia mindhárom egyházmegyéjéből érkeztek paptestvérek, korábbi diáktársak a szentelésre: összesen több mint húsz görög- és római katolikus pap imádkozott az oltár mellett. Az énekes szolgálatot a Görögkatolikus Papnevelő Intézet növendékei végezték.
A nap apostoli szakasza Péter második leveléből szólt: „Igyekezzetek még jobban megerősíteni meghívásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, soha nem fogtok megbotlani.”
Az ünnep evangéliumi szakaszát a szentelés előtt álló diakónus olvasta fel Máté apostol könyvéből (Mt 17,1-9), felelevenítve a Tábor-hegyen történt eseményeket, Urunk színeváltozását és Péter apostol szavait: „Uram, jó nekünk itt lenni!”
Szentbeszédében Fülöp metropolita az Úrszínváltozás gazdag evangéliumi tanításáráról elmélkedett. A történet felveti a kérdést: miért pont azt a három tanítványt, Pétert, János és Jakabot vitte magával Jézus a Tábor-hegyre? Nem kiválóságuk miatt választotta éppen őket. Jutalomként kapták, hogy láthatták Jézus istenségének ragyogását. A másik kérdés, miért épp Mózes és Illés jelent meg az Ószövetség alakjai közül? Mózes a Törvényt, Illés pedig a prófétaságot jelképezi. Mindketten részesültek idős korukban Isten különleges látásában. Az Újszövetségben viszont már színről színre láthatjuk Jézus Krisztust és az ő istenségét.
„Kit hív meg az Úristen?” – tette fel a kérdést Fülöp atya. Nem a legkiválóbbakat, hanem gyarló és gyenge embereket. Istennek szüksége van kiválasztottakra, akikre rábízza üzenetét. De ez a kiválasztottság nem földi kiváltságot jelent! A kiválasztottság szolgálatra, az Evangélium hirdetésére jogosít fel. Öröm és küzdelem egyszerre, amiben az Úristen felkészít az ő színelátására. Enélkül az erő és világosság nélkül lehetetlen a papi szolgálat. „Ha az ember elmerül az imádságban, odaadóvá válik, áldozatokat vállal, nem fél az aszkézistől sem” és hűséges a szolgálatban, akkor eljuthat oda, hogy láthassa a Tábor-hegyi fényt, ez pedig jutalom – erősítette meg érsek-metropolita atya.
Richárd a papszentelés szertartásnak kezdetén Nyirán János, a Görögkatolikus Metropólia fődiakónusa és Tóth Lóránt hajdúdorogi diakónus atyák kíséretében lépett be a királyi ajtón át a szentélybe, majd egykori parókusa, Kovács István dunaújvárosi áldozópap és a szentelendő apósa, Dudás László abaújszántói parókus kísérte körül az oltárnál. Míg a szentelendő az oltár előtt térdelve, fejét ráhajtva imádkozott, addig Fülöp atya és a jelenlévők a könyörgésekben Richárd tiszta és feddhetetlen áldozópapi szolgálatáért, állhatatosságáért, egészségéért, üdvösségéért imádkoztak.
Péter, Jakab és János számára jutalom volt, hogy láthatták a hegyen Jézus fénylő arcát és fehéren ragyogó ruháját. Számunkra pedig hatalmas kegyelem és ajándék, hogy láthattuk beérni a sok év felkészülés gyümölcsét, amikor Ricsi levetette diakónusi ruháját és először vehette magára az áldozópapi öltözetet. Hála tükröződött a családtagjai, barátai, egykori tanárai, munkatársai szemében és örömkönnyeiben. Az újszentelt szolgáltatta ki az Eucharisztiát, a Szent Liturgia végén pedig az olajekenetben részesítette a jelenlévőket.
Richárd atya papi jelmondatául a Korintusiakhoz írt első levél egy részletét választotta: „Hűséges az Isten” (1Kor 1,9). Szentelése után el is árulta, miért:
– Az évek során egyre inkább megerősödtem abban, hogy Isten soha nem hagy el. „Ha mi megtagadjuk őt, ő is megtagad minket. De ha mi hűtlenek is leszünk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg” (2 Tim 2,12-13). Ismerősök, barátok, családtagok becsaphatják az embert, de Isten soha. 2014 júniusában Székesfehérváron, egy virrasztáson kihúztam egy idézetet egy igekosárkából: „Ne félj, csak higgy!” (Mk 5, 36) – ez volt rajta. Azonnal szíven talált. Szerettem volna akkoriban valami kézzelfogható bizonyítékot arra, hogy Isten tényleg papnak hívott, és ez nemcsak egy illúzió. Ez az idézet megerősített, és azóta is igyekszem hűséges maradni a meghívásomhoz. Az azóta eltelt 11 évben pedig folyamatosan azt éreztem, hogy az Isten mindig hűséges, bármi történjék is.
Az újszenteltet Fülöp atya a nyár folyamán a nyíradonyi Szent Mihály Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola lelki vezetőjévé, valamint a Szent Péter és Pál Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ nyíradonyi lakásotthonának lelki vezetőjévé nevezte ki. Szentelését követően pedig – meglévő feladatai mellett – a Nyíradonyi Görögkatolikus Parókiára kapott diszpozíciót segédlelkészként.
Gaál Richárd újszentelt áldozópapunk első önálló Szent Liturgiáját most vasárnap, augusztus 10-én 8 órától mutatja be a Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt nyíradonyi görögkatolikus templomban.
Szerző: /Hajdúdorogi Főegyházmegye/Tóthné Espán Margaréta
Képek: Görögkatkolikus Metropólia/Király András