Nem szokványos módon és helyen tartották meg a két parókia nyárzáró családi napját a csereháti kis településen, Abodon. A helyszín az Abodee sörfőzde közösségi tere és udvara volt. A sörfőzdében nemrég indult meg a termelés, az új épületben a családi nap kezdetén tartottak házszentelést. Az edelényi óvodások énekkel-tánccal örvendeztették meg a családi napra érkezetteket. A gyermekeket Bodnár Dániel atya voltából számtalan múltidéző játékszer és eszköz várta, estefelé pedig a habparty.
Eközben a felnőttek az új sörfőzde termékeit ízlelgethették a tulajdonosok felajánlásaként. A két tulajdonost dr. Harcsa Attilát és dr. Zsemkó Attilát pedig erről a különleges vállalkozásról faggattam.
Gyerekkori álom megvalósulását látjuk, vagy ez egy új kihívás?
A sörfőzde ötlete igazából egy folyamat része volt az esetünkben. Családunk elsősorban mezőgazdasággal foglalkozik. A területeink jelentős része itt, Abod határában található és a család felmenői is abodiak. Sok időt töltöttünk Abodon és azt láttuk, hogy a falu elkezd kiürülni. Ez valójában nem csak Abodra volt igaz, hanem sok-sok falura a Csereháton. Ezen szerettünk volna változtatni és úgy gondoltuk, hogy a turizmus lehet az egyik eszköz arra, hogy a falu új lendületet vegyen.
Természetesen azzal is tisztában voltunk, hogy nagyon sok elöregedő település tekint a turizmusra, mint kitörési pontra, de sok esetben ez inkább csak elméleti a megoldás, a valóságban nem működnek ezek az ötletek. Ezért mi igyekeztünk több szempontot is mérlegelni, amikor az „üzleti tervünket”elkezdtük részleteiben kidolgozni. Ezek közül az egyik legfontosabb szempont a fejlesztések pénzügyi fenntarthatósága volt.
Maga a sörfőzde is ehhez kapcsolódott, mert azt gondoltuk, illetve gondoljuk ma is, hogy Abod gyönyörű helyen fekszik és számtalan kivételes adottsága van – tiszta, jó levegő, csend, fényszennyezés mentesség) – de valljuk be, ez a legtöbb magyar falura igaz. Ezért kellett olyan attrakció, ami idevonzza az embereket, illetve ami csak itt van.
Mindezeken túl a 2010-es években egyfajta reneszánszát kezdte élni a kisüzemi sörfőzés és ezen szempontok mentén döntöttünk úgy, hogy szeretnénk egy „trendi” sörfőzőt Abodon, de olyat, amely az ország bármelyik részén megállja a helyét.
Hol tanultatok sörkészítést? Hol szereztetek szakmai tapasztalatot?
A sörfőzést Miskolcon tanultuk, OKJ sörgyártó képesítéssel is rendelkezünk, de ebben az esetben is igaz, hogy nem a papír a fontos. Az egész sörfőzde megvalósításában, illetve az üzemeltetés elindításában is rengeteg segítséget kaptunk a miskolci Ziptech Kft-től. Ők egy sörfőző technológia készítő cég, akik a világ számos részén építenek sörfőzdéket. Magát a sörfőzést is náluk tanultuk, de ami még fontosabb, hogy rajtuk keresztül került hozzánk a sörfőző mesterünk, aki egy kolumbiai vegyészmérnök fiatalember – Pedro Reinoso Bernal. Ő a Berlini söregyetemen tanulta a sörfőzést. Neki köszönhetjük a söreinket.
Milyen alapanyagokkal dolgoztok? Kézművesnek minősül a ti általatok gyártott sör?
Az 1516-os Reinheitsgebot (a bajor sörtisztasági törvény) szerint sörkészítéshez a következő négy alapanyag szükséges: víz, árpamaláta, komló és élesztő. Mi is azt gondoljuk, hogy ezek a sör „alapanyagai”. Azonban, a kisüzemi söröket az különbözteti meg a multik által készített söröktől, hogy mi szeretünk kísérletezni.
A sörfőzés kezdeteitől kezdve meghatározó volt egy-egy sörfőzde létesítése során a víz, jellemzően kiváló ízű források mellé telepítettek sörfőzdét (például: Pilsner Urquell -Plzen stb), ma már azonban általánosan elterjedt, hogy kivesznek a vízből ioncserélő berendezések segítségével mindent – szennyezést és túlzott mértékű ásványi anyagot – és aztán a főzni kívánt sörtípusnak megfelelő ásványi kiegészítőket – kalcium, magnézium, vas stb – a cefrézés során adják hozzá a sörléhez.
Ti termesztitek az árpát vagy a komlót?
Az árpát meg tudnánk termelni a saját termőföldjeinken is, azonban az árpából történő malátakészítés már egy bonyolultabb folyamat (csíráztatás, aszalás, pörkölés stb), ma Magyarországon csak egy nagyüzemi malátagyár van – Dunaújvárosban, holott Szlovákiában 5 kisebb malátagyár is meg tud élni. A komló megterem hazánkban is, vannak is újra ültetvények, de a komlótermesztés és feldolgozás is nagyon erőforrás és tudásigényes folyamat.
Jelenleg vásároljuk a különféle malátákat és komlókat. Hosszabb távon érdemesnek gondoljuk a saját komlótermesztés illetve egy malátagyár beindítását is.
Ki irányítja a sörfőzést? Hány fő dolgozik nálatok?
Ahogy korábban említettem, van egy kolumbiai sörfőzőmesterünk, valamint egy sörfőzde vezető. Igazából ők készítik a söröket és működtetik a sörfőzdét. Természetesen egyes munkafolyamatoknál besegítenek más kollégák is, illetve ha tesztelni kell valamelyik új sört, akkor egész sokan össze szoktunk jönni „segíteni”.
Jellemzően natúr söröket készítünk, vagyis sem szűrést, sem pasztőrözést, sem külső szén-dioxid hozzáadást nem alkalmazunk.
Kísérleteztek az ízekkel, vagy vannak „általános” receptek? Van esetleg teljesen saját ízesítésetek?
Azt gondolom, hogy ebben az esetben is akkor járunk el helyesen, ha az arany középutat választjuk. Vannak alapsöreink, amiket folyamatosan készítünk és vannak olyan sörök, amelyekkel kísérletezünk. Érdekességként szeretném megjegyezni, hogy az alap söreinket egy-egy abodi dűlőről, tájegységről neveztük el. Így van Rezorva (dupla neipa), Imolyás (világos lager), Polyánka (búza) és Stabil (dry stout) nevű sörünk, de ezeken túl még 7 féle sörünk van, amiket a sörfőző mesterünk alkot meg és ő ad nekik valamilyen jól hangzó nevet is (pl. West Coast IPA- Frog at the corner). Egy biztos, csak olyan sörünk van, ami nekünk is ízlik.
Hol lehet megkóstolni? Esetleg vásárolni?
Jelenleg Edelényben, A Bárány étteremben és Abodon érhetőek el a söreink, de hamarosan a fővárosban és több vidéki nagyvásárosban is elérhető lesz az Abodee, illetve tervezzük a webshop beindítását is. Ezek mellett egyre több gasztronómiai fesztiválon is lehet már velünk találkozni.
Mit ad hozzá az Istenbe vetett hit a mindennapi munkátokhoz?
Mindent Neki köszönhetünk.
A családi napon a finom italok mellett nagyon finom falatok is kerültek az asztalokra A Bárány étterem és a Drótos-Hús Kft támogatásával. A hangulatról pedig a karaokéra vállalkozó közönség gondoskodott.
Szöveg: Varga-Juhász Bernadett
Fotók: Minyóczki Barna és Varga-Juhász Bernadett
