Az alábbiakban Marczi András atya gondolatait olvashatják:
Az ember életében megfigyelhető, hogy mindennek van kezdete. Kiindulópontja van az életnek, a tanulmányok végzésének, a munkaidő teljesítésének. Ugyanígy fellelhető a kezdete az Istenhez való megtérésnek, de az Egyházi év időszakának is. Ez utóbbit ünnepeljük szeptember 1-jén, valamint a tanév startvonalán álló diákokról is megemlékezünk imádságainkban. Nem lehet véletlen, hogy mind az Egyházi- mind a tanév kezdete szeptember első napjára esik. Ezen alkalom életkortól függetlenül mindenkinek jó lehetőséget kínál arra, hogy megkezdje tanulmányait a lélek iskolájában, az Egyházi év kezdetén. Ahogyan a diákok életének keretet ad a tanév tantervi követelménye, úgy nekünk, görögkatolikusoknak is keretbe foglalják életünk egy évét az egyházi év eseményei, valamint a keresztény élet sajátosságai. Az előttünk álló időszakban Egyházunk a teljes év minden napján lehetőség nyújt arra, hogy elsajátítsuk azokat az erényeket, amelyek Isten Országába vezetnek bennünket. Mik azok az eszközök, amelyek hozzásegítenek minket a lelki fejlődés folyamatához?
Az előttünk álló esztendő minden napján példát mutatnak számunkra a napi szentek, akiknek az életét olvasva olyan ismereteket szerezhetünk, amelyek által gyümölcsöző életre tehetünk szert. Szentjeink életképe minta lehet az állhatatos imádságban, a kitartó böjtben vagy az Isten ügyéért folytatott nemes harcban, amelyet korunk nem keresztény ideológiáival szemben nekünk is meg kell vívnunk. Ezen nagy emberek életét nem csupán könyvekben, hanem a világhálón is könnyű szerrel megtalálhatjuk így lelki házi feladatként a nap bármelyik szakaszában elolvashatjuk okulásunkra.
Egyházi évünk gyöngysorán további nemes ismeret elsajátítására szolgáló gyöngyszemek a különféle ünnepeink, melyek sajátos szemszögből közelítik meg az Üdvözítő Jézus Krisztus, Szűz Mária vagy akár egy-egy nagy szent életének eseményeit. Az ünnepi énekek, a Szent Liturgia, a vecsernye vagy utrenye szövegei teli s tele vannak olyan mélységes tartalmakkal, amelyek lelki életünk fejlődéséhez elengedhetetlenek. Lelki üzeneten túl pedig olyan ünnepi eseményekről is közölnek tárgyias ismereteket, amelyeknek alapjai nem Szentírási hanem Szent Hagyományokon nyugszanak.
Mindennapjainkba különlegességként szőhetjük bele a Szentírás olvasását. A Biblia a legtöbb otthonban megtalálható: sajnos valahol már csak megszokásból porosodik a könyvespolcokon: mondván, hogy „egy Biblia azért csak illik, hogy legyen itthon”. Sokan viszont csak a nagytakarítások alkalmával veszik kézbe. Pedig ez a könyv valójában egy kommunikációs csatorna mert általa Isten szól hozzánk… Ha egy kisgyermeket telefonon hív az apukája, ő nagy örömmel szalad a telefonhoz, mert tudja, hogy aki a vonal másik végén van, őt feltétel nélkül szereti. Ugyanezt a lelkületet kell megvalósítanunk a Biblia olvasásakor: mert a rendszeres imádság mellett ez a mi örök érvényű kommunikációs hálónk. Örök érvényű, hiszen a történelem hosszú távlatában ma is képes új ismereteket nyújtani azoknak is, akik napi rendszerességgel olvassák Isten szavát.
A Szentírás, egyházi ünnepeink, illetve a napi szent életének vizsgálatán túl bármikor folyamodhatunk a napi zsolozsma imádságához, illetve a Zsoltárok könyvéhez. Olyan lelki mélységgel ellátott imádságokról van szó, amelynek hagyománya igen hosszú időre nyúlik vissza. A Dávid király által megírt Zsoltároskönyvben – amelyet a Szentlélek imádságos könyvének is nevezünk – olyan imádságok találhatóak, amelyeket a mi Urunk, Jézus Krisztus is imádkozott. A Szentírásban Üdvözítőnk is többször idézi ezeket a szent szövegeket.
Nos láthatjuk, hogy bőven van eszköz a kezünkben amelyek hozzásegítenek minket a lelki tanuláshoz. Buzdítok minden kedves olvasót, hogy határozzuk el magunkat és haladjunk napról napra az Isten megismerésének csodálatos útján. Ahogyan a kisdiák rácsodálkozik az iskolában nyert ismereteken keresztül a körülötte lévő teremtett világra, úgy mi is rácsodálkozhatunk Görögkatolikus Egyházunk és az Isten adta eszközök által Mennyei Atyánk nagyságára.