A Búza téri templomot a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepkörében szentelték fel 1924-ben. Ennek emlékére is tartanak templombúcsút minden évben. A búcsúi Szent Liturgiát Juhász Géza elsőhelynök vezette idén, az ünnepi szónok Koleszár Ákos atya volt.
Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén Krisztus üdvözítő erejét és szeretetét tiszteljük, hangzott el az ünnepi prédikáció bevezetőjében. „Látszólag a kereszt vereség. Látszólag a kereszt elbukás, de Krisztus megváltoztatta”, azzal hogy ezt önként vállalta értünk.
„Ezen az ünnepen eszünkbe jutnak talán saját keresztjeink is, amelyeket kapunk”, mondta később Ákos atya, majd arra hívta föl a figyelmet, hogy kereszthordozásainkban azt kell keresnünk, hogy mi Krisztus szándéka ezzel a mi életünkben.
Ákos atya személyes tapasztalataiból merítve azt is megfogalmazta; „ha Krisztust odahívjuk magunk mellé a kereszthordozásban, akkor már könnyebbé válik az.”
A szónok arra buzdította a hallgatóságot, hogy ajánljuk oda keresztjeinket Krisztusnak, és kérjük a mindenható Isten kegyelmét ahhoz, hogy kereszthordozásunkat ne teherként, vagy büntetésként tudjuk megélni, hanem lássuk meg benne azt az utat, amelyet üdvösségünkért be kell járjunk. (A teljes prédikáció a Gondolatok menüpontban olvasható)
A búcsúi liturgián Ambrus Annamária kántori szolgálatát a székesegyház kórusa egészítette ki. A Szent Litrugia végén Jeviczki Ferenc atya, a Székesegyház parókusa köszöntötte az ünnepen egybegyűlteket és köszönte meg mindenki áldozatos munkáját, aki ennek megvalósulásához hozzájárult.