Az alábbiakban Oroszné Rita, a tematikus napok főszervezőjének írását olvashatják:
Harminc felsőregmeci gyermek kezdte múlt héten a reggeleit a kápolnában! Na, jó, csak három napon át, és voltak álomszuszékok, akik késtek. Idegenek talán azt kérdezik, miért olyan nagy dolog ez?…Én annak tartom, mert most először szerveztünk tábort a számukra.
A görögkatolikus tematikus napokon minden reggel elmondtuk, és át is gondoltuk a Mennyei Király kezdetű imádságunkat, külön kitérve az ima két mondatára: „ki mindeneket betöltesz”, illetve „lakozzál mibennünk”.

Az első idézet kapcsán a teremtett világ szépségeiről, értékeiről beszélgettünk, hangsúlyozva az ember, azaz saját magunk értékességét. Már csak emiatt is díszíthette mindenki saját magának a névkártyáját. A legtöbb játék, ének, kézműveskedés is ehhez a témához kapcsolódott. Itt hálásan köszönöm Kozma Marika és Barta Valika ajándékait és segítségét!

A bennünk lakozó Lélek gyümölcseiről, mint szeretet, öröm, békesség, türelem, jószívűség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség (Gal 5,22-23 alapján), szintén elmélkedtünk, éneket tanultunk, verset (Szokolai Éva: A Lélek gyümölcsei) ismertünk meg. A Lélek gyümölcseit nehéz lenne kézzel foghatóan ábrázolni, viszont a gipszből öntött gyümölcsöket örömmel festegették a gyerekek.
Pihenésképp ügyességi játékokat játszottunk, vetélkedtünk, és hála Nagy Zoltánnak és csapatának, hangszerekkel ismerkedtünk, autentikus roma táncokat tanultunk. Horváth Ernő polgármester úr rendelkezésünkre bocsátotta a régi iskolaépületet, rendbe tétette a hatalmas udvart, amit nagyon köszönünk neki!

A záró liturgia végzésére Lipusz László atya Szikora Benedek atyát kérte meg, aki egész nyárra szóló buzdítást adott az iskolásoknak. A hálaadó imádságba a helybeliek közül is bekapcsolódtak néhányan, főleg a táborozó gyerekek rokonai.
Csejoszki Szabolcs atya jóvoltából a programot tombolával zárhattuk, minden gyerek maga választhatott ajándékot, amikor kihúzták a számát.

Ebben a pár napban közösségépítés nem csupán a gyerekek körében történt. Azok a felnőtt segítők, akik eddig egymástól függetlenül, vagy egymás mellett próbáltak valamit nyújtani a regmeci görögkatolikus gyermekeknek, ezúttal összefogással, közösen segítették a tábort. Csak azt tudom mondani, kérni: tartsuk meg a cél érdekében a szeretetet, az együttműködést! Támogassuk egymást is, hogy mindig legyen erőnk, időnk, energiánk a gyerekekre!

































































































































































