Gondolatok

„Végtelenül boldog Alipiosz, * életedet gyermekkorod óta Krisztus Istenünknek szentelted, * az ő erejével a testi szenvedélyeket az értelem alá rendelted, * a silányabbat a nemesebbnek alávetetted...” (Az alkonyati Zsolozsmán)

„Ma Krisztus Istenünk * szent dicsőségének élő temploma, * az egyetlen áldott az asszonyok között, * a Tisztaságos, * bevonul a templomba, * hogy a törvény szerint a szentélyben éljen. * Lelkileg vele örvend * Joákim és Anna, * és a szüzek karai éneket zengenek az Úrnak, * zsoltárokat zengenek * és dicsőítik az ő anyját.

Az Egyház várja Krisztus második eljövetelét, amiről tudjuk, hogy azt a napot senki nem ismeri, csak az Atya. Krisztus Urunk földi születésnapját azonban minden évben megünnepeljük, és előtte várakozunk az ünnep megérkezésére. De mit jelent várakozni?

Az Egyház várja Krisztus második eljövetelét, amiről tudjuk, hogy azt a napot senki nem ismeri, csak az Atya. Krisztus Urunk földi születésnapját azonban minden évben megünnepeljük, és előtte várakozunk az ünnep megérkezésére. De mit jelent várakozni?

„Örvendetes nap ragyogott fel, * mert az Úr templomába vezetik be azt, * ki a szülés előtt és a szülés után is szűz maradt...” (Az alkonyati zsolozsmán)

„Bölcsen meggyőzted * a földi uralkodót, * és nem hódoltál az ő fiának, * hanem elmésen tanítottad, * hogy ha a Fiú-Istent nem imádnánk, * azért az Atya méltatlankodna, * mert ő a Fiút felfoghatatlan módon, öröktől fogva szüli, * szenvedéstől mentesnek és test-nélkülinek, * úgy, ahogy annak léte van, ó szentéletű! (Alkonyati Zsolozsma)

„Szellemi bárányok voltatok, szentek, és a vadállatok erőszakosságától nem féltetek, a démonoknak esztelen tiszteletet nem adtatok, förtelmes áldozatot nem mutattatok be, hanem inkább önmagatokat adtátok oda Istennek tiszta áldozatul.” (A vértanúnő kánonjainak irmoszaiból)

Örvendezzen ma a magasságos mennyország, * harmatozzanak örömet a felhők * a mi Istenünk rendkívül nagy csodatételei miatt. * Íme a napkelet felé néző kapu terméketlen meddőségből megszületik az ígéret szerint, * és Istennek ajánlják őt lakóhelyül, * és szeplőtelen áldozatként bevezetik ma a templomba…” (Lítiai sztihirák)

„Jertek, mindnyájan, hívek, * magasztaljuk az egyetlen Szeplőtelent, * kit a próféták előre hirdettek, * s aki bevonul a templomba. * Azt, akit saját Anyjává öröktől fogva kiszemelt az Úr, * s akit aztán Istenszülővé tett...” (Alkonyati Zsolozsmán)

„Égi, isteni fénnyel megvilágosítva, előre hirdetted a pogányoknak a jövendő üdvösséget, minden dicséretre méltó.” (A hajnali szolgálaton)

„Papként ajánlottál fel mindent, * és most Isten színe előtt állasz, * mert eléje járultál, * de nem idegen dolgok vérével, * hanem a sajátoddal, * és vértanú-kézzel áldoztál jó illatú tömjénáldozatot, * de nem a csalárd démonoknak, * hanem az Üdvözítő és Uralkodó Krisztusnak, * az örökkévaló Királynak, ó boldog!” (Alkonyati zsolozsma)

„Minden érzékszervedet legyőzted, * gondolataidat a magasságbeli életre irányoztad, * Istent szerető lelkülettel és nemesen érző lélekkel * a látható dolgokat silányságuk és alantasságuk miatt megvetetted. * Krisztusért marcangoltak, tűzön égettek, * de állhatatos maradtál, legdrágább vértanú!” (Alkonyati Zsolozsma)