Alszerpapi rendben részesült Bak László Miskolcon.
Vajhagyó vasárnap avatta alszerpappá Atanáz püspök Bak László kántor-felolvasót, a diósgyőri templomban. „Az alszerpapi rend a közvetlen oltárszolgálatra ad lehetőséget” – mondta Atanáz püspök az ünnepi Szent Liturgián, mely ez alkalommal a reverenda és az alszerpap viseletéül szolgáló liturgikus ruhák megszentelésével kezdődött.
Görögkatolikus templomainkban az első niceai egyetemes zsinat ezerhétszázadik évfordulójának emlékére vasárnapról vasárnapra a Hitvallásról elmélkednek. A mostani vasárnapon az alábbi sorokról: „Aki miérettünk, emberekért és a mi üdvösségünkért mennyből alászállott és megtestesült a Szentlélektől és Szűz Máriától, és emberré lett.”
Atanáz püspök is a fenti hitvallási sorról mondott tanítást elsőként: „Megdöbbentő belegondolni, hogy Istennek egyszülött Fia üdvösségünkért, miérettünk jött le, a mennyből alászállva emberi természetünket vállalta föl mindhalálig. A nagyböjt küszöbén éppen ennek megünneplésére készülünk, hiszen Ő eltemettetése után föltámadva, ünnepet szerzett ennek alapján mindnyájunknak: „miérettünk, emberekért és a mi üdvösségünkért mennyből alászállott”.
Mivel Ő értünk adta életét, mi érte vagyunk itt ma a templomban, és várjuk azokat a boldogító szavait, amelyeket az utolsó vacsorán szűk tanítványi körben mondott el, és rendelkezése szerint azóta minden liturgián megismételtet velünk az eucharisztikus liturgiában: „érettetek megtöretik”, „érettetek és sokakért kiontatik”.
A püspöki homília másik részében az egyházi szolgálat került a középpontba.
„Nazianzi Szent Gergely, aki nehezen vállalta el a papságot és a püspöki szolgálatot, hangsúlyozta, hogy „egyikünk sem él önmagának: mindnyájan másokért vagyunk” annak kegyelméből, aki érettünk jött e földre.” – fogalmazott a főpásztor, majd Szent Pál példájával és szavaival világított rá arra, „minden tagnak más a szerepe” az egyházon belül, mert „a kegyelmi adományok különbözők”. De „aki tisztséget kapott, az töltse be tisztségét.” (Róm 12,4 és 7; 1 Kor 12,4). Mindenki megkapja Istentől azt a kegyelmet, amit a saját helyzetében, szolgálatának betöltésére kell felhasználnia. Hogyha egyszer már megdöbbentem azon, hogy Krisztus érettem jött ide a földre, érettem viselte a szenvedést és vállalta a kínhalált, akkor tegyek meg mindent mások szolgálatában, hogy azt a szent ügyet, melyet Ő hozott közénk, a legjobban folytathassam.”
Buzdító beszédét három nagyon aktuális tiszteletre méltó személy életének példájával folytatta Atanáz püspök, akiket a következő hónapokban szentelnek boldoggá: Bódi Mária, Carlo Acutis és Orosz Péter. Mindannyian, bár különböző helyeken, módokon és időben szolgálták az Urat, életszentségükkel képesek voltak példát mutatni mindannyiunk számára. Majd így folytatta a főpásztor: „Az Emberfia beteljesítette a prófétai jövendölést, ami Izajás 53. fejezetében már évszázadok óta meg volt írva; Isten szenvedő szolgája mások bűneiért szenvedi el a halált (53,5), hogy vétkeiktől megváltsa őket (53,11-12). Aki Őhozzá szegődik, aki az Ő egyházában szeretne szolgálni, az ezt az utat folytatja: másokért él, másokért szolgál, hogy mindnyájan üdvösségre jussanak.”
A liturgia végén Papp András miskolc-diósgyőri parókus elsőként köszöntötte az új alszerpapot, majd a hívek nevében a képviselő-testület alelnöke kért erőt, egészséget és áldást további munkájára.
László testvér már több mint húsz éve a Miskolc-Diósgyőri Parókia közösségét szolgálja kántorként és testületi tagként is. A város több iskolájában hittanra oktatja, sőt neveli is a gyermekeket csakúgy, mint otthon feleségével a négy gyermeküket. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökségi tagjaként, valamint a miskolci egyesület elnökeként munkájával a családok szolgálatáról is szól munkája.
Szerző: Varga-Juhász Bernadett