Rakacán tartott vízszentelést Atanáz püspök
Idén a Miskolci Egyházmegye főpásztora a Rakaca patakot szentelte meg január 8-án. A falu kápolnájából harangszóra, körmenettel vonult ki a papság és a hívek a patak partjára.
A nagy vízszentelés szertartásán az egyik olvasmány Izajás próféta könyvéből való: „Keressétek az Urat, amíg megtaláljátok” (Iz 55,6). Atanáz püspök tanításának bevezetőjében ezt a gondolatot emelte ki:
„Ahogyan a patak, a víz keresi az útját a tó, a tenger felé, bármilyen akadály is kerül az útjába, úgy az embernek keresnie kell Istent. Ha rátalál, akkor az élete megváltozik. Erről szólt a vízszentelés imája, hiszen a változást, az átalakítást eredményezte a Szentlélek lejövetele. Az Úr Jézus a Jordán folyóban merült alá, és ezáltal megszentelte a vizeket. Ő, aki bűn nélkül volt, mindnyájunkért merült alá a vízben. Megkeresztelkedésével megszentelődik ez a világ. Jézus Krisztus a tisztulás anyagává tette ezt a patakot, beragyogja általa a világunkat, a vizünket, a házunkat, egész életünket.”
Később így folytatta a tanítást: „Itt, ahol megszentelődünk, ahol a megszentelt patak és a megszentelt víz bennünket is megszentel, fogadjuk meg, hogy az Isten útjain fogunk járni! Keresztelő Szent Jánoshoz, és a Jordán folyó vizéhez Jézus nem azért ment el, mintha neki bűne lett volna, hanem azért, hogy megszentelje a mi életünket, megszentelje a vizek természetét, és elvegye a bűnt, mert bűn van a világban bőven.” Ezután a világunkban megtapasztalható bűnökre mutatott rá miskolci püspök, köztünk a háborúkra és üldözésekre. Az Ukrán Görögkatolikus Egyház papjáról, Igor atyáról is említést tett, aki épp ünnepi liturgiára és vízszentelésre tartott január 6-án, mikor az oroszok által bevetett fegyverből származó repesz eltalálta és súlyosan megsebesítette.
Beszédében Atanáz püspök Ferenc pápa tanítására is felhívta a figyelmet: "Isten Fia azért jött a világra, hogy a földön élő összes férfival és nővel találkozzon, bármelyik népcsoporthoz, nyelvhez vagy néphez tartozzon is (vö. ApCsel 10,34–35; Jel 5,9). Ugyanezt az egyetemes küldetést bízza ránk (vö. Iz 60,3), Arra hív bennünket, hogy utasítsuk el az emberek közötti válogatásnak, az emberek kirekesztésének és elvetésének minden formáját, és mozdítsunk elő – magunkban és a környezetünkben, amelyben élünk – egy erős befogadási kultúrát. " "Nem fordulhat elő keresztény katolikus emberek körében az, hogy lenézik a másik embert, csak azért, mert a bőre barnább az övéknél. Nem fordulhat elő, hogy megakadályozzák a másik taníttatását, a másik előrejutását, csak mert egy kicsit más nyelvjárásban beszél, mint ők. A Jóisten azt kívánja tőlünk, hogy fogadjuk be embertársainkat, és tegyünk meg mindent embertársaink megjavulásáért és üdvösségéért." – fűzte hozzá a főpásztor.
Beszédét biztatással zárta Atanáz püspök: „Azt kívánja a jó Isten, hogy életünk átalakuljon a vízszentelés után. Ahogyan a keresztségkor azt kívánta, hogy most már ne adjuk át testrészeinket a bűnnek, hanem, mint a halálból életre kelt emberek, adjátok magatokat Isten szolgálatára, úgy most is, egész életünket Isten akaratának, Isten szolgálatának szenteljük. Mindenkit bíztatok, hogy ezzel a vízszenteléssel, a patak megszentelésével egy új ösztönzést fogadjon Isten részéről életének megváltoztatására, és akkor Isten áldásában is bővelkedni fog.”
A Rakaca völgyében jelentős alkalmon és ünnepen szinte az egész település lakossága részt vett, valamint további tíz község hívei is, mondta el dr. Balogh Győző János, rakacai parókus.
A szertartás végén mindenkit áldásban részesített és a frissen szentelt vízzel hintett meg Atanáz püspök, annak jeléül, hogy az evangélium útján folytassák életüket. Végül pedig a Paraklisz Tanoda és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Rakaca Jelenlét Pontjának épületében tartott házszentelést.
Szerző: Varga-Juhász Bernadett