Taizéi találkozó Ljubljanában

December 28-án kora reggel érkeztek meg fiatalok ezrei a szlovén fővárosba, Ljubljánába, a Taize közösség év végi találkozójára. A magyar görögkatolikus fiatalok húszfős csapatát is szeretettel és szervezetten vártak a "házigazdák" és a fogadó családok már az első perctől kezdve.

„Napunkat a város megismerésével folytattuk, majd ismét egyesülve és kiegészülve más országokból érkezőkkel vehettünk részt a közös vacsorán, majd imádságon. Az esti imádságot az Arena Stožice-ban tartották, ahol Stanislav Hočevar, Ljubljana püspöke, Mattew testvér, a Taize közösség vezetője és Filo Geza, a ljubljana evangélikus egyház vezetője közösen köszöntötték a fiatalokat.” – írta Salai Szabolcs atya, a csoport vezetője.

A péntek imádsággal kezdődött, majd kis csoportokban összegyűlve tartottak elmélkedéseket, és találkoztak a helyi egyházi élet szereplőivel. A déli imát a város történelmi központjának különböző templomaiban mondták el, délután pedig a hit és a lelki élet, a társadalmi elkötelezettség, a kultúra és a művészi alkotás témáiról tartottak foglalkozásokat.  A szombati program is hasonlóan telik, majd december 31-én, vasárnap éjszaka kezdődik a hagyományos imavirrasztás a békéért és a „Nemzetek Ünnepe”.

Január elsején a fiatalok részt vesznek az újévi szertartáson a fogadó közösségekben, mielőtt hazatérnek. 

Ferenc pápa is üzenetet küldött a fiataloknak, melyben arra buzdítja őket hogy „merjenek egy másféle világot építeni: a meghallgatás, a párbeszéd és a nyitottság világát egy olyan társadalomban, amelyben „az erőszak egyre nagyobb teret hódít”, a konfliktusokkal és háborúkkal terhelt nehéz időkben. „Más álmokat mutassunk fel, amelyeket ez a világ nem kínál fel, tanúskodjunk a nagylelkűség, a szolgálat, a tisztaság, a lelkierő, a megbocsátás, a hivatásunkhoz való hűség, az ima, az igazságosságért és a közjóért folytatott harc, a szegények iránti szeretet, a társadalmi barátság szépségéről” (Christus vivit, 36).

Az idei Taizéi találkozó témája: Járjunk együtt. Ezzel kapcsolatban a pápa kifejti, hogy „töröljük el a peremre szorulás, a bezárkózás, a kirekesztés és az emberek bizonyos kategóriája elutasításának útját”. A fiatalokat pedig arra hívja, hogy legyenek „hidak építői a népek, kultúrák és vallások között”, hogy a szeretetről, az igazságosságról és a békéről szóló álmokat alakítsák konkrét valósággá, éljenek a jelenben, ne áldozzák fel „értékes ifjúságukat a téves örömök és a felületesség oltárán”.