Orcád világossága - A görögkatolikusok Magyarországon címmel a Pesti Vigadóban megrendezett, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó kiállítást összegző katalógus kötetet mutattak be október 19-én este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében.
A könyvbemutató emelkedett és művészi témáját kiválóan érzékeltette a Szent Efrém férfikar nyitó produkciója, amint ószláv nyelven egy kerub-ének második részét adták elő, majd Boksay János görögkatolikus pap és zeneszerző Téged éneklünk, Téged áldunk… című művét énekelték el.
Ahogy ezt követően Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya köszöntőjében felhívta a hallgatóság figyelmét, az elkészült kötet igen vaskos, mert maga a kiállítás anyaga is sokkal szélesebb körű lett volna, mint ahogy azt a pandémia miatt sikerült megvalósítani. Tudniillik a kiállítás helyszíne is korlátozta a szervezőket, kurátorokat, hiszen végül a Műcsarnok helyett a Vigadó impozáns, de kisebb épületében tartották meg az Orcád világossága címet viselő tárlatot. Ahogy az érsek-metropolita atya is elmondta, a könyv az eredetileg a Műcsarnokba tervezett kiállítás teljes anyagát tartalmazza, így sok olyan képet, művészeti alkotást is, amit a nagyközönség a Vigadóban nem láthatott idén szeptemberben.
„A könyv egyszersmind a magyar görögkatolikus egyház múltját, jelenét és ezáltal jövőjét is be szeretné mutatni. A kiállítás anyaga egyébként részben most is megtekinthető Debrecenben, - tette hozzá kedvcsinálóként Fülöp atya - ahol egyelőre a munkák egy része a Metropólia kiállítótermében látható, de közben gőzerővel készül és épül Nyíregyházán egy Görögkatolikus Múzeum, ahol ezeknek a tárgyaknak sok más egyéb értékkel együtt hosszú távon is méltó helyük lesz.”
Fülöp metropolita atya végezetül külön is köszönetet mondott a kiállítás létrejöttében és a múzeum elkészültében is nagy-nagy segítséget nyújtó Néprajzi Múzeumnak.
Ezt követően Mohos Gábor, esztergom-budapesti segédpüspök, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő titkárság vezetője elmondta, úgy látja, ezen a kiállításon keresztül is ki tudott fejeződni a NEK gazdagsága. „A képeket nézve megélhetjük azt, ami a kongresszus mottója is volt, hogy »Minden forrásunk belőled fakad« vagyis mindaz a lelki, egyéni és közösségi szinten megtapasztalható gazdagság, ami az életünkben van, Jézus Krisztusból táplálkozik, ő az Alfa és az Omega.”
Ahogy a segédpüspök elmondta a kötet térségünknek, azon belül is Magyarországnak egy olyan sajátos színfoltját mutatja meg, ami minden keresztény embert csak gazdagítani tud. „Amikor a Szentatya találkozott a püspökökkel külön is megemlítette, hogy a görögkatolikus testvérek igazi gazdagsága a püspöki közösségnek.”
Mohos Gábor elmondta, nemcsak ez a kiállítás, de a NEK is tovább él, noha az események befejeződtek, de a kongresszus minden bizonnyal rengeteg gyümölcsöt termett a szívekben és a lelkekben, mert számtalan olyan Istenélmény és közösségi találkozás történt meg azokban a napokban, amik gyarapítanak és formálnak. „Ha tovább éltetjük a kongresszus gyümölcseit a lelkünkben, az segít abban, hogy lélekben megújuljunk, és tudjuk az evangéliumot megélni és hirdetni.” Ezután Molnár Antal történész mutatta be a könyv történeti fejezeteit. Molnár szerint az Orcád világossága nem egy tanulmánykötet, több annál: monográfia, hiszen a görögkatolikus egyház történetének, Liturgiájának, művészettörténetének szintézise. Sokkal többet ad az olvasónak, mint a kiállítások mellé szokásosan megjelenő katalógusok.
A történész utalt rá, hogy Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya a könyv előszavában a múltba tekintő jövőépítésként határozza meg a kötet és kiállítás célját, egyrészt a hagyományhoz ragaszkodó hűséget, másrészt a jövőhöz szükséges bátorságot kiemelve. Molnár Antal szerint azonban a kötet nemcsak a jövőhöz, hanem a hagyományok felvállalásához is bátorságot nyújt. Ahogy mondta: „Tanulság lehet az olvasó számára, aki nem csak görögkatolikus lehet, hogy a hagyományokkal való szembenézés kemény munkáját a görögkatolikus egyház tudós értelmisége az elmúlt két évtizedben elvégezte. Ennek a nagyon fáradtságos, lelki, szellemi aprómunkának és nekibuzdulásnak a szintézise ez a kötet.”
A könyv néprajzi és művészettörténeti fejezeteit Jávor Anna művészettörténész mutatta be. Kiemelte, hogy nemcsak az ikonok, hanem a korai liturgikus tárgyak alapos és értő bemutatása olvasható itt. Végezetül a kötet a könyvbemutató során többször méltatott szerkesztője, Terdik Szilveszter mondott köszönetet történészeknek, teológusoknak, művészettörténészeknek, néprajzkutatóknak, restaurátoroknak, akik tudásuk legjavát adták ebbe a munkába és akik nélkül sem a kiállítás, sem a kötet nem készülhetett volna el. Az este végén nagy örömmel jelentette be, hogy a hiánypótló mű immár angol kiadásban is elérhető.
Az estét Szentlélekhívó imádságunkkal, a Mennyei király, vigasztaló… kezdetű énekünkkel zártuk, miután Fülöp érsek-metropolita atya megosztotta a hallgatósággal az előző nap, Hajdúdorogon bejelentett kezdeményezését: „a jövő évi szinódus magyarországi egyházmegyés szakaszáig mindennap forduljunk a Szentlélekhez. Vasárnaptól kezdve jövő húsvétig mindennap imádkozzuk el Szentlélekhívó imádságunkat, a Mennyei királyt.”
Szerző: Hekler Melinda / Hajdúdorogi Főegyházmegye