Az 52. Eucharisztikus záró szentmiséjét (statio orbis) Ferenc pápa mutatta be vasárnap a Hősök terén
34. apostoli útján Budapestre érkezett Ferenc pápa, hogy az 52. Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét mutassa be. A Hősök tere és környéke már a reggeli órákban megtelt, tízezrek hömpölyögtek az Andrássy úton és a szomszédos utcákban. Idősek bottal, fiatalok csapatban, kerékpárral érkezők, szerzetesek, kisgyermekes családok, egyházközségek, magyarok, külföldiek. Az egyik utcában ungvári cigány csoport, a másikban háromezres hömpölygő székely tömeg Csaba testvér vezetésével, görögkatolikus táblák alatt vonulók, mozgássérültek, hírességek, egyszerű emberek. A Metropólia zarándokainak jelentős része különvonattal érkezett Debrecen-Nyíregyháza- Miskolc útvonalon Budapestre. Mindenki ugyanoda tartott: találkozni a Szentatyával, találkozni az Eucharisztiával a katolikus világesemény zárónapján.
A városban ritkán látott készültség: elkordonozott utcák, gyalogos, motoros, lovas és járműben ülő rendőrök, készenléti rendőrök, katonák, biztonsági őrök és rengeteg önkéntes segítő. A Terrorelhárítási Központ a vatikáni csendőrséggel közösen dolgozta ki Ferenc pápa védelmének részleteit.
A pápa reggel 6.09-kor szállt föl a római Fiumicino repülőtéren, és 7.45-kor landolt Ferihegyen, ahol katonai tiszteletadás és iskolás gyermekek sorfala mellett Michael August Blume apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, prímás, Veres András, az MKPK elnöke, a kormány részéről pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kásler Miklós miniszter és Soltész Miklós államtitkár fogadta.
A szentatya ezután autóval érkezett a Szépművészeti Múzeumba, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel, Áder János köztársasági elnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, majd a püspöki kar tagjaival, végül a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának képviselővel és Magyarország zsidó közösségeivel találkozott.
„Testvériségre kell nevelnünk az embereket. Ha együtt és egymásért imádkozunk, ha együtt tesszük a dolgunkat a szeretetszolgálat terén ezért a világért, amelyet annyira szeret az Isten (vö. Jn 3,16): ez a legkézzelfoghatóbb út a teljes egység felé”- mondta Ferenc pápa.
A pápára várva ismert személyek tanúságtételét láthatták a kivetítőkön a hívek: Ekler Luca és Dani György paralimpikonok mellett Pindroch Csaba és Kubik Anna színművészek tettek tanúságot hitükről. A kórus vezetésével gyönyörű magyar és latin nyelvű egyházi ének zengtek. Az Operaház zenekara által kísért 2140 fős, Varga László váci székesegyházi karnagy által vezetett nagykórus tagjai az ország minden pontjából érkeztek, már évek óta próbálnak,– kisgyermektől idősekig képviseli magát minden korosztály. Az elkordonozott Hősöj terén a meghívottak, klerikusok, sajtósok és a legkorábban regisztrált hívők foglalhattak helyet. Számtalan katonai-, huszár-, csendőr-, matróz-, tűzoltó hagyományőrző csoport érkezett, akik teljes korhű ruházatban ülték végig a több órás programot a tűző napon. A szervezők vizet, kalapot és napernyőt osztottak a híveknek.
A szentatya ezután Erdő Péter bíborossal a papamobilra szállt, és a Hősök terén, annak környékén és az Andrássy úton végig haladva találkozott a nagyjából százezer hívővel. Az Andrássy úton Ferenc pápa kérésére megállt a pápamobil, hogy csecsemőket áldjon meg. A testőrök emelték hozzá a kisdedeket, akiket homlokon csókolt.
Az oltárhoz érve Erdő Péter bíboros olasz nyelven megköszönte Ferenc pápának, hogy elfogadta meghívását, és személyesen celebrálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét, a Statio orbist.
A bíboros emlékeztetett, hogy Szent XXIII. János pápa ideje óta nevezik az Eucharisztikus Kongresszusokat és főként ezek záró szentmiséit Statio orbisnak, vagyis „olyan eucharisztikus ünnepnek, amely látható formában is megjeleníti az egyetlen nagy közösség létrejöttét az Úr asztala körül”. Kiemelte, a mai szentmise „nagyon erős szimbólum, amely kifejezi egységünket Krisztus körül, Szent Péter utódának vezetésével”, valamint egyházi méltóságokkal és hívekkel. Az ökumenizmusra utalva az esztergomi érsek külön örömét fejezte ki, hogy jelen volt I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka is. A nem keresztények – így a zsidóság – képviselőinek, valamint más világnézetűek jelenléte pedig Erdő Péter számára azt mutatja, „az Egyház hivatása az emberek között, hogy Krisztus küldötte legyen a nemzetek számára”. A bíboros utalt az Eucharisztikus Kongresszus jelmondatára is, mint fogalmazott, maga Jézus Krisztus az élő vizek forrása, aki beteljesíti a zsoltár eszkatologikus ígéretét: „Minden forrásom belőled fakad”. Rámutatott: „Krisztus a mi tanúságtételünk és igehirdetésünk által szeretne eljutni az emberekhez, a mi szeretetszolgálatunk által akar eljutni a szegényekhez, betegekhez, üldözöttekhez, a nyelvük, etnikai vagy nemzeti hovatartozásuk miatt terhet hordozókhoz és minden olyan emberhez, akinek az élete a világ szemében nem értelmes és nem értékes, és aki kétségbeesetten keresi útját”.
Erdő Péter Budapestet a hidak városának nevezte, ennek megfelelően úgy fogalmazott, „hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok, a nemzetek között”. A Szentatya budapesti szentmiséjét követő hivatalos szlovákiai útjára utalva felelevenítette, hogy 15 éve írták alá a megbékélés és barátság dokumentumát a magyar és a szlovák Püspöki Konferencia tagjai, „amiből testvériség és kölcsönös együttműködés bontakozott ki”.
Emlékeztetett a Missziós kereszt több ezer kilométeres, Magyarországot és a környező országokat érintő útjára. A régió boldogjainak és szentjeinek ereklyéire utalva azt mondta, „ma is megélhetjük az életszentséget az elmúlt évszázad nagy vértanúinak és hitvallóinak nyomában”. A magyar főpásztor megemlékezett a mai napon Varsóban boldoggá avatott Stefan Wyszyński bíborosról, majd hozzáfűzte, „nagy szeretettel őrizzük Isten tiszteletreméltó szolgája, Mindszenty József bíboros emlékét, aki a Krisztus iránti töretlen hűség példáját nyújtotta Egyházának és népének” – hozta fel a boldoggá avatás előtt álló magyar főpap életútját is.
A magyar főpásztor a Missziós kereszt másolatát ajándékozta Ferenc pápának, végül felkérte az egyházfőt a Statio orbis szentmise celebrálására „az egész Egyház nevében és az egész Egyházért”, hogy „betölthessük küldetésünket a világban és a világért” – zárta beszédét Erdő Péter bíboros.
A szentmise oltáránál Ferenc pápán kívül 177 püspök, érsek, bíboros és pátriárka foglalt helyet, közülük 15 volt keleti rítusú. A magyar görögkatolikus egyházat Szilárd érdemes püspök, Fülöp metropolita, Atanáz püspök és Ábel püspök képviselte. A téren helyet foglaló klerikusok között rengeteg görögkatolikus pap volt.
Részt vett a szentmisén Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László helynök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke; Varga Zs. András, a Kúria elnöke; Varga Judit igazságügyi miniszter; Benkő Tibor honvédelmi miniszter; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Schmitt Pál volt államfő; Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka, és a magyarországi protestáns egyházak vezetői is.
„Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” – Kérdezte Jézus Krisztus tanítványaitól. Ferenc pápa Péter reakcióinak útját követve adott választ. Péter ezen az úton eljutott Jézus csodálatából Jézus követésére. Ferenc pápa azt kérte, hogy mi is haladjunk Péterrel együtt ezen az úton, és mi is adjuk meg saját válaszunkat Jézus kérdésére.
Ferenc pápa szentbeszédét teljes terjedelemben IDE kattintva olvashatják.
A szentmise végén Ferenc pápa elimádkozta az Úrangyalát, előtte azonban köszöntötte a híveket:
Kedves Testvérek!
Az Eucharisztia jelentése: „hálaadás” és ennek a szentmisének a végén, amely bezárja a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust és budapesti látogatásomat, szeretnék szívből köszönetet mondani. Köszönöm a nagy magyar keresztény családnak, amelyet szeretnék magamhoz ölelni különböző rítusaival, történelmével, a katolikus és más felekezetekhez tartozó testvérekkel, akik valamennyien a teljes egység irányába haladunk. Ennek kapcsán szívből köszöntöm Bartolomaiosz pátriárkát, testvéremet, aki megtisztel bennünket jelenlétével. Külön köszönet szeretett püspök testvéreimnek, a papoknak, a szerzeteseknek és szerzetesnőknek és mindnyájatoknak, kedves hívek! Külön köszönet mindazoknak, akik annyit fáradoztak ennek az Eucharisztikus Kongresszusnak és ennek a napnak a megvalósításán.
Amikor újfent hálámat fejezem ki az engem fogadó állami és vallási vezetőknek, szeretném kimondani: „köszönöm” nektek, Magyarország népe. A himnusz, amely végigkísérte a kongresszust, így szól hozzátok: „A kereszt volt ezer éven reménységed oszlopa, most is Krisztus jele légyen jobb jövődnek záloga”. Ezt kívánom nektek: legyen a kereszt számotokra a híd a múlt és a jövő között. A vallásos érzés ennek a gyökereihez olyannyira kötődő nemzetnek az éltető nedve. De a földbe szúrt kereszt nem csak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik és kitárja karjait mindenki felé. Arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; hogy merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak a mi korunkban. Azt kívánom nektek, hogy legyetek ilyenek: megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők. Isten éltessen! (magyarul- a szerk.) A „Missziós kereszt” ennek a Kongresszusnak a szimbóluma ösztönözzön arra benneteket, hogy életetekkel hirdessétek az Evangéliumot, amely megszabadít, annak jó hírét, hogy Isten végtelenül gyöngéden szeret minden embert. A mai szeretetre éhes világban ez az a táplálék, amelyre minden ember vágyik.
Ma nem messze innen, Varsóban avatják boldoggá az Evangélium két tanúját: Stefan Wyszynski bíborost és Elżbieta Czackát, a Kereszt Szolgálóleányai Ferences Nővérek társaságának alapítóját. Két olyan személyt, akik közelről megismerték a keresztet: Lengyelország prímását, akit letartóztattak és elzártak, aki mindig bátor főpásztor volt Krisztus szíve szerint, az ember szabadságának és méltóságának szószólója; és Elżbieta nővért, aki igen fiatalon elvesztette látását, és egész életét teljesen a vakok szolgálatára szentelte. A két új boldog példája bátorítson minket arra, hogy a sötétséget fényre változtassuk a szeretet erejével.
Végezetül imádkozzuk el az Úrangyala imádságot azon a napon, amikor Szűz Mária nevét ünnepeljük. Régen ti, magyarok tiszteletből nem mondtátok ki Mária nevét, hanem úgy szólítottátok meg, mint a királynét. A „Boldogasszony, régi nagy pátrónátok” kísérjen és áldjon meg benneteket! Áldásom innen, ebből a nagy városból szeretne mindenkit elérni, főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket. Veletek és értetek mondom: Isten áldd meg a magyart! (magyarul- a szerk.)
A statio orbis a pápai himnusz, a Himnusz és a Boldogasszony anyánk eléneklésével ért véget.
Ferenc pápa ezután a ferihegyi reptérre ment, ahol fél háromkor gépe felszállt és Pozsony felé vette az irányt. Északi szomszédainknál három napot fog eltölteni.
Szerző: Király András
fotó: Magyar Kurír, valamint Király András és Varga-J. Bernadett