Harmadik alkalommal rendezték meg a miskolci szakkollégisták a szakmai- és hitéleti attitűdök, valamint a társadalmi felelősségvállalás megerősítését szolgáló foglalkozást
Bakancsos Sándor Csengerújfalu görögkatolikus parókusa, kárpátaljai származású atya tartotta meg a harmadik Lelki Fitnesz című szakmai és hitéleti attitűdök kibontakozását segítő foglalkozást a miskolci Romzsa Tódor Görögkatolikus Szakkollégium hallgatóinak március 27-én. Az online program Nemzeti Tehetség Program „Tudás határok nélkül” című projekt keretében valósult meg, célja, hogy a fiatalok ráhangolódva a húsvéti ünnep közeledtére, megszabaduljanak lelki terheiktől, hozzásegítve őket lelki egyensúlyukhoz.
Ezek a foglakozások rendkívül fontosak a szakkollégium életében, hiszen küldetése, hogy a keresztény, egyetemista fiatalok hitük elmélyítése, lelki harmóniájuk megteremtése és önmaguk megismerése által engedjük tehetségük kibontakozását.
Sándor atya a foglalkozást egy közös imádság után azzal kezdte, hogy próbálják meg a résztvevők négy szóval meghatározni az életüket. Ehhez Krisztus életét végigkísérő négy szó értelmezése nyújtott segítséget. Költözködés – Tanítás – Gyógyítás – Tanítványok gyűjtése.
Jézus Krisztus élete során többször is költözött, hogy nagyobb tömeghez érjen el Isten üzenetével, szeretetével. Sándor atya szerint ma már nem szükséges ahhoz költözni a fiataloknak, hogy közvetítsék ugyanezt. A digitális világ, az online kommunikáció és a gyors információáramlás lehetővé teszi számukra akár az otthonukból is, hogy közvetítsék társaik, a világ felé Isten szeretetét. A tanítás által pedig arra buzdít mindenkit Krisztus példája, hogy mindig tegyenek tanúságot Istenről és a hitükről. A gyógyítás üzenete számukra az lehet, hogy soha ne legyen teher mások segítése. A segítés öröme feltölt és erőt ad. Krisztus tanítványait barátnak tekintette, feltétlen bizalommal fordult feléjük. Sándor atya ez alatt azt értette, hogy a fiatalok is törekedjenek a minőségi emberi kapcsolatok megteremtésére, azok ápolására. életükben
Ezt követően az volt a feladat, hogy a résztvevők gondolják át, mi az a négy szó, ami az eddigi életüket végigkísérte, leginkább jellemezte. Az ebéd utáni elmélkedés témája az volt, hogy mennyire is nehéz a mai világban feltétlen bizalommal fordulni egy 21. századi fiatalnak a Teremtő felé. Az ember ajándékba kapta az érzékelést, gondolkodást, cselekvést. A felnőtt ember csak gondolkodik és cselekszik, a gyermek érzékel, mindenre rácsodálkozik, boldog, bizakodó és hittel teli a szülőkkel szemben. Mindenkinek így kellene az Isten felé fordulnia.
Sándor atya a foglalkozás harmadik szakaszában ismertette a Hippokratész embertípusainak egyetemi hallgatókra vetített verzióit, miszerint van lusta, hiú, hisztérikus és színész diák.
Az ember a test és a lélek egysége. Mindenki eldöntheti, melyik típusba tartozik, a lényeg, hogy mindig maradjanak egyéniségek. Az egyéniségek mernek árral szemben úszni, ami sokkal nehezebb, de Isten segít végig menni az úton, ha figyelnek rá. Még ha a végcél nem is feltétlenül az, amit kitűznek maguk elé, mindenképp közelebb kerülnek, ahhoz az emberhez, akit az Isten a maga képére teremtett. Folyamatosan tanulni és fejlődni kell, amit az ördög akadályozni akar, de ha nem engedik magukat sodródni az árral és nem lesz belőlük tömegcikk, Isten a próbák által kiégeti belőlük a fölösleget és újra tiszták lesznek. Sohasem szabad félni, a nehézségek, küzdelmek, akadályok edzik és formálják az embert.
Köszönettel tartozunk Sándor atyának a tartalmas és érdekes foglalkozásért, melyet Weöres Sándor egyik idézetével zárt:
„Isten rajtad:végtelen könny; Isten benned: végtelen mosoly.”
A program a Nemzeti Tehetség Program NTP-SZKOLL-20-0003 azonosítószámú projekt keretében valósult meg.
Szöveg: Péter Anita