Az új esztendő legelső napján Atanáz püspök vezetett Szent Liturgiát a Búza téri székesegyházban, Miskolcon.
A liturgián elhangzott püspöki homília az alábbiakban olvasható:
A kereszt jelével kívánok boldog újévet! Boldogságra születtünk, boldogságban szeretnénk nevelni szeretteinket, gyermekeinket. Azonban a boldogság közkedvelt, sokfelé reklámozott „instant receptjei” az elmúlt évben már nem nagyon működtek.
Mert a világjárvány az igazi boldogságot alapvetően veszélyeztette. Világszerte rájöhettünk, hogy egészség nélkül a boldogság nem található meg sem a gazdagságban, sem a jólétben, sem az emberi dicsőségben vagy a hatalomban, sem bármiféle emberi tevékenységben.
Akár kifejezett jólétet, akár a rossztól való mentességet tartjuk a boldogság ismérvének, azt ki-ki tapasztalatból is tudja, hogy ezeket nem képes az ember egymagától megadni magának. Egyedül Istenben találhatjuk meg teljes boldogságunkat, aki minden jónak, így az egészségnek is legfőbb forrása. Ő az Élet Ura és tőle kapunk minden életet.
Reggeli zsolozsmánk elején szoktuk imádkozni a 38. zsoltár kezdő szavait:
„Uram, ne feddj meg engem felindulásodban, és haragodban ne dorgálj meg engem, mert nyilaid belém hatoltak, és rám nehezült kezed! Nincs épség testemben haragodtól, nincs békesség csontjaimban bűneim miatt.”
Erről a zsoltárról mondta az egyik ókori egyháztanító: „ahogy a Teremtő a test számára gyógynövényekből kivonható gyógyszereket teremtett, a léleknek is teremtett gyógyszereket: igéiben, amelyeket elvetett a Szentírásban. Így ha valaki … észreveszi, hogy lelke a természetével ellenkező dolgot követett el, megfelelő lelki gyógymódot keres neki, amely Isten parancsai alapján meggyógyíthatják. Mert megadta egyfajta gyógymód technikáját is, amelynek szerzője maga az Üdvözítő, aki magáról elmondhatta: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.”
Nyilvánvalóan ő lett a főorvos, aki minden gyöngeséget és betegséget meg tud gyógyítani. Ahogy az evangéliumban olvassuk: Betegségeinket ő hordozta. A tanítványai, Péter és Pál és a próféták szintén csak orvosok, akárcsak azok is mindnyájan, akik az apostolok utódai lettek az egyházakban s akiknek feladatuk a sebek gyógyítása lett, hiszen Isten a lelkek orvosainak szánta őket az egyházában, mert Istenünk nem akarja a bűnös halálát, hanem azt várja el, hogy megtérjen és imádkozzon. Az apostolok utódai közül elsőként Antiochiai Szent Ignác tanácsolta híveinek: „viseljétek mindenki betegségét!”
Az új évre világszerte a bajtól, betegségtől való megszabadulást kívánjuk. Ilyen helyzetben születhetett a 41. zsoltár, amelyben már a gyógyult ember hálaadását kíséri a pap gratulációja:
„Boldog, aki észreveszi a szegényt és a nyomorultat, a rossz napon megszabadítja őt az Úr. Az Úr segítse meg őt betegágyán!
Azt mondtam: Uram, irgalmazz nekem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!”
A testi gyógyulás olykor jele annak, hogy az illető lelkileg is megkönnyebbülhet, hiszen az Úr megbocsátotta vétkeit.
Január elsején a ma ünnepelt szent, Nagy Szent Bazil liturgiáját végezzük.
Szent Bazil zsoltármagyarázatokhoz írt előszava szerint „A Szentírás a lelkek közös gyógyszertára”, amelyből „mi emberek mindannyian kiszemeljük belőle a saját bajunkra való gyógyírt”. A Zsoltárok könyvében viszont ki-ki maga is megtalálhatja azt, ami neki éppen leginkább hasznára van. A lelkek régi sebei begyógyulnak általa, az újabb keletű sebekre pedig gyors javulást kínál, tehát a betegnek kezelést ad. A Zsoltároskönyv mindenestül kiirtja a szenvedélyeket, és igen gondos lelkivezetéssel és kellemes hangzással éri el azt, hogy józan gondolkodásmódot alakítson ki a lelkünkben.
Erről szól Szent Bazil a 32. zsoltár kezdő verse kapcsán is: „Örvendjetek, igazak az Úrban”; „Örvendjetek, mégpedig nem akkor, amikor felvirágzik a háztáji gazdaságotok, s nem is azért, hogy testileg jó egészségnek örvendeztek vagy hogy bőséges terméshozamnak örvendezhetnétek, hanem mert a tiétek az Úr, a végtelen Szépség, Jóság, Bölcsesség. Ezért a Szentírás arra szólítja fel az igazakat, hogy tudatosítsák ezt a nagy méltóságukat, hogy ilyen nagy Úrnak állhatnak a szolgálatában, s kimondhatatlan örömmel és ujjongással örüljenek az ő szolgálatának...”
Jussunk el annak az örömnek a felismerésére, hogy Jézus Krisztus megváltott és meggyógyít bennünket! Akkor az Ő szolgálatában szeretnénk életünket egészen az üdvösségig folytatni! Szent Bazil tanítványának a szerzetesről írt könyve szerint a betegségek diagnózisát követik a gyógymódok, melyekkel Krisztus, „a lelkek orvosa” „meggyógyítja a lélek betegségeit”.
Ennek a beavatkozásnak reményében kívánjunk ma egymásnak is egészséggel boldog újévet és üdvösséget alkalmas időben! Amen.