A templom védőszentjének, Szent Annának ünnepén áldotta meg Orosz Atanáz püspök a felújított görögkatolikus templomot Szakáldon.
A szertartás a templomszentelés szokása szerint a zárt templomajtó előtt mondott imádságok sorával, a felújított templom külsőjének szentelt vízzel való meghintésével, majd belsőjének megszentelésével kezdődött.
Jézus „megparancsolta a tanítványoknak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előtte a túlpartra” – hangzott az ünnepnapon fölolvasott evangéliumi szakaszok egyik sora. (Mt 14,22) S ehhez hasonló tartalommal folyatódik a Szent Annának ünnepére előírt evangéliumi szakasz is. Mit is jelent hajóra szállni, bárkában „megúszni” a vízözönt és átkelni a túlpartra?
Az egyházatyák is magát az egyházat egy nagy hajóhoz hasonlították, melynek kormányosa az Úr Krisztus, alkormányosa a püspök, a matrózok a presbiterek, az oldallegénység felügyelői a diakónusok – mondta Atanáz püspök a hajó bibliai, szimbolikus képével összefüggésben, majd napjaink özönvizei kapcsán Noé történetére utalva kiemelte: „a Biblia kinyilatkoztatott tanúságtétele szerint egyedül csak Noé menekült meg nyolcadmagával, az az igaz ember, aki figyelt az Isten szavára. Noé az Ószövetségben előképe az Egyháznak és szentségeinek is. Az Újszövetségben az igazságosság örököseinek és a keresztség szentsége által megmenekülőknek előképeként is mutatkozik be.”
"Szent Péter apostol is ezt a bárkát említi a keresztség által megmenekülő egyház jelképeként" – mondta a főpásztor, majd az ünnepi evangéliumi szakasz után következő történetet idézte föl melyben Jézus lecsillapítja a háborgó tengert. „Jézus jelen volt a bárkában, a kis hajóban is, ahogy jelen van ebben a templomhajóban is, amelyet itt most újra fölszenteltem, megáldottam és e közösség otthonává nyilvánítottam.” – fűzte hozzá Atanáz püspök.
Templomaink legnagyobb térsége, az előtér és a szentély közti része a hajó, ahol mindenki egy irányba, egy felé tekint. „A hajó képe mind a mai napig érvényes a keresztény közösségre. A templomhajóban egymás segítségére vagyunk és kérjük a jelen lévő Krisztus Urunkat is, hogy mentsen meg bennünket minden bűnösségünkből és gyógyítson meg bennünket betegségeinkből. Különböző emberek vagyunk, akiket azt tart össze, hogy Jézus Krisztus nevére keresztelkedtünk meg, kelet felé fordulva imádkozunk. Jézus mennybemenetelkor is Jeruzsálemtől keletre hagyta el tanítványait, s a megjelent angyalok ígérete szerint kelet felől fog majd visszatérni is. A liturgián nem csak kereszthalálára emlékezünk, hanem a mennybemenetelre, és a „jobb kéz felől való ülésre”, sőt a második és dicsőséges eljövetelre is tudatosan gondolunk és „emlékezünk”. Ebbe a „hajóba” azért szállunk be, hogy Isten vezetésével mindannyian biztonságosan jussunk el a „túlpartra”, vagyis hogy együtt üdvözülhessünk."
„Itt a földön vándorok, zarándokok vagyunk. Hivatásunk a „túlpartra”, Isten országának fényei felé irányítja figyelmünket. Együtt imádkozunk és igyekszünk félre tenni mindenfajta torzsalkodást, mindenfajta neheztelést. Mindannyian Jézus Krisztushoz tartozunk, nincs helye közöttünk egyenetlenségnek, torzsalkodásnak, hanem csak békességnek és egyetértésnek” – utalt a főpásztor a templom megáldásakor fölolvasott apostoli szakaszra (1Kor 1, 17).
Azonban azt kérte a miskolci püspök, hogy ne csak egyéni üdvösségünkért, saját életünk „hajójáért”, hanem embertársainkért, különösen is a mostani járványban megfertőződöttekért és az emberiség üdvösségért is imádkozzunk. Kérjük a szentek közbenjárást, legyenek segítségünkre!
Július 26-án az Istenszülő Szűz Anya szüleinek, Joachimnak és Annának is kérjük imádságos közbenjárását. Anna, Jézus Krisztus nagyanyja, a nagymamák pártfogója is, aki erősítést, bátorítást jelent az időseknek. „Az idősek, a nagyszülők drága kincsek számunkra; meg kell becsülnünk őket, mert tőlük tanulhatunk gondoskodást és szeretetet. Akik megtanulják a szeretetet, csak azok lesznek képesek arra, hogy ők is szeressenek. Mindannyian egy hajóban evezünk; idősek és fiatalok, mindannyiunk együttes munkája szükséges az egyház működéséhez” – zárta a homíliát Atanáz püspök.
Juhász Géza első helynök, szervezőlelkész örömét fejezte ki, hogy most a templom felújítása után, megáldásának ünnepén is két közösség; a római és görögkatolikus testvérek közösen kérték védőszentjük közbenjárását életükre, a templom fönnmaradására. Az ünnepséget jelenlétével tisztelte meg Tállai András miniszterhelyettes. Géza atya köszönetet mondott mindazoknak, akik a közösségért lángoló lelkesedéssel vették ki részüket a munkálatokból: Tardi István és felesége, Márta néni, Kiss Tóth László és felesége Margit néni, Rembeczki József, és Demkó György és Isten áldását kérte életükre.
Szakáld görögkatolikus templomát a muhi csatában elesettek emlékére ajánlották 1912-ben. A külső felújítási munkálatok fő forrása a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának az épített örökség védelmére kiírt pályázata volt, kiegészítve a Miskolci Egyházmegye és a hívek adományaival. A munkálatokat a Technologies Építő Kft. végezte.