Németországban egyedülálló Akathisztosz ikonsorozatot került az eichstätti Collegium Orientale falaira.
Július 5-én, pénteken szentelte meg Orosz Atanáz püspök a Németországban egyedülálló Akathisztosz ikon sorozatot Eichstättben, a Collegium Orientaleban. Az ikonok Seres Tamás keze munkája nyomán készültek, több év alatt.
Az ikonfestő maga mesélt a munkálatokról:
"A munka 2013-ban kezdődött, mikor Kocsis Fülöp metropolita atya közbenjárása révén egy szemesztert német tanulás céljából ott tölthettem a kollégiumban. Ekkor, a szemeszter alatt készült el az első ikon, amely Oleksandr Petrynko akkor vicerektor (most rektor) atya ötlete alapján egy a Bayerische Staatsbibliothek-ban található Szerb Psalterium miniatúrája alapján készült (BSB München, Cod.slav. 4,fol.229v).
Az ikonon érdekes jelenet látható: az Istenszülő ölében ülő gyermek Jézus kihúzza Ádámot és Évát a sírokból, vagyis az alvilágból. Tulajdonképpen az utrenye énekét illusztrálva, mely így szól: Életadót szülvén, ó Szűz! / Ádámot a bűntől megtisztítottad, / s Évának gyötrelem helyett / örömöt ajándékoztál; / az élettől elesetteket pedig / arra ismét méltókká tette / a tőled megtestesült / igaz Istenember.
Az ikon érdekessége továbbá, hogy később, Atanáz atya kérésére ennek a másolatát készítettem el a miskolci püspöki székház számára. Ez a kép most a székház díszterében található.
Az első ikon megszületésekor felmerült már az ötlet, hogy amit a szerb zsoltáros könyvben a következő oldalakon az Akathisztosz himnusz illusztrációi találhatók, úgy jó lenne elkészíteni az ikon keretére vagy külön táblákra ezeket az ábrázolásokat. Végül külön képtáblákon valósult meg az elképzelés.
Először az Istenszülő központi ikonja egészült ki a próféták ábrázolásával, majd évről évre készültek el az Akathisztosz himnusz ikoszait, kondákjait illusztráló ikonok, melyeket régi bizánci miniatúrák és falképek alapján készítettem.
A munkában voltak mellettem segítőtársak; a képzőművészeti egyetem volt hallgatói, többségében frissen végzett restaurátorok.
Igyekeztem lépésről lépésre haladni a munkával; először minden ikontáblát lealapoztunk, majd elkészítettem a rajzokat, amelyeket átpauzáltunk, aztán jött az aranyozás és így tovább...
Mivel emellett a munka mellett itthon is számos helyre kellett párhuzamosan dolgoznom, szükséges volt, hogy többen segítsenek később a festésben is. Ez úgy zajlott, hogy a segítők megfestették a háttér épületeit, aláfestették a ruhákat és elkészítették a feliratokat, én pedig saját kezűleg fejeztem be az elkezdett részleteket, valamint elkészítettem az arcokat és kezeket. Ki szeretném emelni Fehér Mártát, Für Evelint, Erdős Alexandrát, Fekete Dórát, Mikó Editet, Csanda Fruzsinát és Vajda Mihályt. Ez egy műhelymunka. Ezért talán nem minden részletében tökéletes, azonban a régi időkben is sok esetben így készültek az ikonok, és különösen nagy eredménynek tartom, hogy összekovácsolódott egy csapat, ami remélem, hogy a jövőben is együtt fog tudni, akarni dolgozni a görögkatolikus egyház templomainak szépítésére.
Meg kell említenem, hogy Oleksandr Petrynko rektor atya szerette volna, hogy a folyosó falait is kifessük a szentelésre. Ezt szinte lehetetlennek láttam az idő rövidsége miatt, mégis, mivel egy jó csapat állt mögöttem sikerült ennek a megvalósítása. A tervezési folyamatban különösen sokat segített Csanda Fruzsina, aki a számítógépes látványtervek elkészítésében nagyon járatos. A kivitelezésnél pedig Varga Ferenc, aki a lábazaton végigfutó drapériák nagy részét megfestette.
A díszítőfestés lényegében hagyományos bizánci motívumokat követ. Érdekessége az a 12 szimbólum, amely az ikonok tartalmához kapcsolódva rá lett "hímezve" a lent végigfutó függönyökre, valamint hogy az Akathisztosz ikonok a görög abc 24 betűjével lettek "beszámozva", melyeket az ikonok alá a falra festettem.
A szentelésen a magyar küldöttség is részt vett művészekkel, barátokkal.
