Január 24-én, magyar idő szerint éjfélkor nyitotta meg Ferenc pápa hivatalosan a panamai ifjúsági világtalálkozót.
A fiatalokat arra buzdította, hogy bátran álmodjanak és kövessék az Úr szeretetét, Máriához hasonlóan, nagylelkűen válaszolva hívására.
A pápa megérkezéséről az egyik résztvevő,Trestyánszki Rita írt:
"Ferenc pápa repülőgépe helyi idő szerint január 23-án szállt le Panamavárosban. A magyar zarándokcsoport egy kis csapata abba a szerencsés helyzetbe került, hogy az elvonulási útvonalánál állt. Nagyon hosszú sorokban már kora délutántól kiültek a kordonhoz a zarándokok, helybéliek, kicsik és nagyok, hogy elsőként köszöntsék a Szentatyát. A jelenlévők táncoltak, énekeltek, a pápa nevét skandálták. Mindenki szíve egyszerre dobbant meg, amikor megjelent a helikopter, mert akkor már tudtuk, hogy közel a pápa. Amikor elvonult a pápamobillal a szemekből könnyek szöktek ki, a tömeg üdvrivalgásban tört ki. Nagy kegyelme a Jóistennek , hogy megajándékozott engem ezzel az élménnyel."
A panamai tengerpart festői hátterével és a világ fiataljainak lelkes ünneplése közepette nyitotta meg Ferenc pápa a világtalálkozót január 24-én. „Krakkóban azt kérdezték tőlem: elmegyek-e Panamába? Amire azt válaszoltam: Én nem tudom, de Péter biztosan ott lesz.” Ma boldogan mondom nektek: Péter itt van veletek, hogy együtt ünnepelje és megújítsa a hitet és a reményt” – kezdte beszédét a Szentatya. Péter és az egyház együtt halad a fiatalokkal és azt üzeni: ne féljenek, bátran legyenek az evangélium tanúi! Az előrehaladás nem egy párhuzamos, szórakoztatóbb, „menő” egyházat jelent, felszínes ünnepléssel. Éppen ellenkezőleg! Föl akarjuk ébreszteni velük együtt az egyházban rejlő folytonos újdonságot és fiatalságot, hogy megnyíljunk egy új Pünkösdnek.
Panamában most különböző kultúrájú és nyelvű, öltözékű emberek gyűltek össze, mindenki a maga történelmével és hagyományaival. A sok különbözőség azonban nem akadályozta meg, hogy találkozzunk és boldogan legyünk együtt. Ez azért lehetséges, mert tudjuk, hogy van valami, ami egyesít minket, van Valaki, aki egymás testvéreivé tesz bennünket. A fiatalok sok-sok áldozat árán jutottak most el Panamába, hogy ott a találkozás kultúrájának mesterei legyenek. Gesztusaikkal, viselkedésükkel, tekintetükkel, vágyaikkal, de főként érzékenységükkel megcáfolják azokat, akik a megosztásra, a tőlünk különbözők kirekesztésére törekszenek. A fiatalok érzik, hogy „az igazi szeretet nem törli el a jogos különbözőségeket, hanem azokat egy felsőbb egységbe simítja” – idézte elődjét, XVI. Benedeket a Szentatya.
A találkozás kultúrája nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt gondolja, vagy mondja, netán ugyanazt a zenét hallgatja, vagy ugyanannak a focicsapatnak a mezét hordja. A találkozás kultúrája egy felhívás arra, hogy bátran életben tartsunk egy közös álmot. Egy álmot, amit Jézusnak hívnak, amelyik az ereinkben csörgedezik, eljut a szívünkbe és ott felujjong, ahányszor halljuk: „Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." (Jn 13,34-35).
Ferenc pápa ekkor Szent Oscar Romerót idézte: „A kereszténység nem hitigazságok, betartandó törvények vagy tiltások összessége. Így nézve egyáltalán nem vonzó. A kereszténység egy Személy, aki nagyon szeretett engem, aki óhajtja és kéri az én szeretetemet. A kereszténység Krisztus”. Vigyük előre az álmot, amelyért Krisztus az életét adta: azzal a szeretettel szeressünk, amellyel ő szeretett minket. Ebből a szeretetből nyerünk ösztönzést a találkozásra. Ez a szeretet nem uralkodó, nem nyom el, nem rekeszt ki, nem hallgattat el, nem aláz meg és nem von rabságba. Ez az Úr szeretete, aki minden nap, diszkréten és minket tiszteletben tartva, szabadon szeret, gyógyít és felemel. Az Úr szeretete, amelyik nem annyira az elesésről, mint a felállásról szól, nem a tiltásról, hanem a kiengesztelődésről, amelyik új lehetőségeket ad ahelyett, hogy ítélkezne, jövőt kínál a múlt helyett. Hiszel ebben a szeretetben? Ebben a szeretetben, amelyikért érdemes? – kérdezte a fiatalokat Ferenc pápa.
Kedves fiatalok, ennek a világnapnak nem egy záródokumentum, egy megegyezés vagy egy tervezett program lebonyolítása a célja. Ez a találkozó reményt közvetít arcotoknak és imáitoknak köszönhetően. Mindenki új erővel fog hazatérni, ami majd minden alkalommal megújul, amikor találkozunk a többiekkel és az Úrral, eltelve a Szentlélekkel, hogy felidézzük és életben tartsuk az álmot, ami egymás testvéreivé tesz, és nem hagyja befagyni a világ szívét. Bárhol is legyünk, bármit is tegyünk, mindig tudjunk fölnézni és azt mondani: „Uram, taníts meg engem úgy szeretni, ahogy te szerettél minket”! – buzdította Ferenc pápa a fiatalokat a panamai világtalálkozó hivatalos nyitó ünnepségén.
Forrás: Vatican News