Liturgikus Szimpoziont rendeztek Nyíregyházán a sajópálfalai kegykép könnyezésének 300. évfordulója alkalmából.
A 19. alkalommal szervezett tudományos összejövetelt Szocska A. Ábel OSBM apostoli kormányzó megnyitó szavaival vette kezdetét, aki beszédében kihangsúlyozta a Szűzanya iránti szeretet fontosságát, s örömének adott hangot, hogy a máriapócsi kincs mellett a magyar görögkatolikusság Sajópálfalán is büszkélkedhet egy könnyező ikonnal.
Pásztor Gergely lelkipásztori kisegítő előadása a sajópálfalai könnyező kegykép történetét, a kegyhelyet, annak viszontagságos életútját tárta a hallgatóság elé.
A kegyképek létjogosultságának dogmatikai háttere címmel Kruppa Tamás tanszékvezető tanár fejtette ki gondolatait. „A kegyhely Isten döntésével kezdődik” – mondta, s ebből kiindulva részletezte a teológiai-dogmatikus álláspontot.
A sajópálfalai könnyező kegyképet és liturgikus tiszteletét a szimpoziont szervező Ivancsó István liturgikus tanszékvezető tanár mutatta be, kiemelve és elemezve az eddig ismert, a kegyhellyel kapcsolatos imádságokat és énekeket, valamint arra ösztönzött mindenkit, hogy jó lenne, ha új imádságok születnének, s népszerűsítenék is azokat.
A tudományos szimpozion záró blokkjában két kortárs ikon bemutatására is sor került. Bohács Béla eperjesi liturgikus tanszékvezető tanár Egy korabeli kegykép és könnyezése: a klokocsói ikon című írását Szilágyiné Inántsy-Pap Ágnes olvasta fel. Ezt követte Pallai Béla doktorandusz, nagypeleskei parókus előadása, aki a nagypeleskei Istenszülő-ikont, annak eredetét, valamint a körülötte kialakult kultikus tiszteletet mutatta be.
A Szent Atanáz Hittudományi Főiskola aulájában, időszaki kiállításon megtekinthetőek voltak a témával kapcsolatos kiadványok. Az előadások anyaga nemsokára nyomtatásban is megjelenik.
Forrás: Magyar Kurír
Fotó: Pallai Béla