Hosszú kihagyás után újból Máriapócson tartották egyházmegyéjük búcsúját a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye hívei, papsága és püspöke április 5-én.
Hosszú kihagyás után újból Máriapócson tartották egyházmegyéjük búcsúját a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye hívei, papsága és püspöke. 19 busszal mintegy 1300 ember érkezett Ukrajna területéről a magyar nemzeti kegyhelyre. A kétnapos zarándoklat zárásaként április 5-én Szent Liturgiát celebrált az egyházmegye főpásztora, Teodor Macapula püspök Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspökkel együtt.
2018 óta nem tartottak hasonló zarándoklatot, így az idei megérkezés „különleges lelki élménnyé vált” – ahogyan az egyik jelenlévő pap fogalmazott – annak a csaknem 1300 hívőnek és lelkipásztornak, aki vállalkozott az útra. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye egész területéről jöttek zarándokok 19 autóbusszal, sokan már péntek éjjel be tudtak kapcsolódni a programba, mások szombaton hajnalban vagy délelőtt. A buszok érkezése ugyanis folyamatos volt, hogy a határon ne torlódjon fel nagyon a forgalom. A szervezők leginkább ettől féltek: a határátkelés minden esetben hosszú órákat vett igénybe – magyarázta Szabó Viktor atya, a zarándoklat szervezéséért felelős lelkipásztor.
A zarándoklat első eleme, az éjszakai virrasztás pénteken tíz órakor a Legszentebb Istenszülőhöz intézett imádsággal vette kezdetét, majd a Máriapócson élő bazilita atyák előadását hallgathatták meg a jelenlévők.
Parasztászt és panachidát végeztek a háborúban elesett minden katonáért. Az adoráció és a rózsafüzér imádságokra a hajnali órákban került sor. „A lelki élmény következő mély pillanata a keresztút volt, amely segítette a hívőket abban, hogy Krisztussal együtt járják a szenvedés útját, az éjszakai ima csendjében elmélkedve áldozatáról” – fogalmazta meg egy atya. A virrasztások reggelig tartottak, majd akathisztosz imádság kezdődött a hátsó tábori oltárnál.
A zarándokok számára egész éjjel nyitva volt a templom, így bármikor érkeztek meg a csoportok, mindig lehetőségük nyílt az értetkőzésre. Erre, valamint a folyamatos gyóntatásra igény is volt: tömött sorokban álltak a Csodatévő ikon és a gyóntató atyák előtt is.
A tábori oltárhoz hosszú menetben vonuló papokat és püspököket gyermekek köszöntötték, valamint Szabó Viktor atya, Teodor és Ábel püspök is mondott köszöntőt. Ábel atya a máriapócsi ikon pontos másolatával ajándékozta meg a munkácsi főpásztort.
A püspöki liturgia első részében Teodor Macapula püspök alszerpapi rendben részesítette a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézetben tanuló Horváth Ábel ötödéves szeminaristát, aki a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéből indult el a papi hivatás útján.
A liturgián Teodor püspök prédikált. „Ma egyházmegyénk zarándoklata erre a szent földre vezetett bennünket, Máriapócsra, mely mélyen gyökerezik a munkácsi egyházmegye történelmében. Egykor a mi egyházmegyénkhez tartozott, és még a történelem viharai után sem szűnt meg része lenni lelki emlékezetünknek. Ezen a helyen megtaláljuk önazonosságunkat, gyökereinket, hitünket” – kezdte beszédét.
„A remény évében elhozzuk ide személyes kéréseinket, reményeinket és népünk fájdalmát. Elhozzuk a könnyeket – özvegyek és anyák, gyermekek és apák, katonák és papok könnyeit. Egy nép könnyeit.”
A csodatévő, könnyező Szűzanya előtt imádkozva ez az ikon szól hozzánk – „a könnyein keresztül beszél”.
Majd arról gondolkodott, hogy mit is jelentenek Mária könnyei. „Ezek olyan könnyek, melyek látják az emberi bűnt, az igazságtalanságot, a közönyt. De ezek ugyanakkor a remény könnyei is. Mert aki sír, az még hisz. Aki sír, az még szeret.”
Az evangéliumról, Máriapócs és a szentév üzenetéről is tanított: az Istenszülő „a könnyein keresztül hív minket a bizalomra, megtérésre, reményre. Reményre, mely fájdalomból születik, mely átment a kereszten.”
Az idei éveben arról teszünk tanúságot, hogy Krisztus a mi reményünk – ebben erősíthet meg ez a zarándoklat – erősítette meg közös jövetelük célját a püspök.
„Mária a jobbik részt választott – idézte az elhangzott evangéliumot –, ez a jobbik rész pedig a Krisztussal való együttlét, az Istenbe vetett remény, a Máriával való imádság és a felebaráti szeretet” – zárta prédikációját.
A szertartáson az oltár körül imádkozott dr. Mosolygó Péter kegyhelyigazgató atya, Francisk Onysko bazilita tartományfőnök, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye esperesei, oldalt foglalt helyet az egyházmegye többi papja, parókusa.
A liturgia végén Francisk Onysko bazilita tartományfőnök is szólt a jelenlévőkhöz. Végül csoportképen örökítették meg a különleges alkalmat.
A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye a remény évében még két nagy zarándoklatot szervez hasonló létszámban a mostani, máriapócsi zarándoklaton kívül: Rómába és Zarvanicába fognak közösen zarándokolni.
Szerző: Nyíregyházi Egyházmegye/P. Tóth Nóra