Több mint háromezren vettek részt a járványveszély után elsőként megrendezett gyermekbúcsún Máriapócson.
A járvány miatt az elmúlt 2 esztendőben sok más rendezvénnyel együtt a gyermekbúcsúról is le kellett mondania a legifjabb görögkatolikusoknak, így az idén kicsik és nagyon egyaránt nagy izgalommal és lelkesedéssel várták az újbóli találkozás lehetőségét.
Idén a hajdúdorogi Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium kapta a feladatot, hogy a találkozó programjait megszervezze a Hajdúdorogi Főegyházmegyei Pasztorációs és Hitoktatási Irodával közösen.
A gyermekbúcsú mottója: „Úton vagyunk”- mely utalt a szinódusi útra, életünk zarándoklatára és arra is, hogy nekünk, görögkatolikusoknak minden utunk Máriapócsra vezet.
Az érkező vendégek regisztrációja két helyen zajlott (II. János Pál pápa tér és római katolikus templom), majd a csoportok négy útvonalon juthattak el a kegytemplomhoz az Istenszülő köszönésére. Az útvonalak hossza és a feladatok erőssége korosztályonként eltérő volt, az óvodások számára rövidebb, könnyedén megoldható feladatokkal, míg az iskolások számára nehezebb, nagyobb tudást igénylő megmérettetéseken át haladhattak állomásról állomásra.
A megállóhelyeken érdekes feladatok megoldása után a résztvevők pecsétet kaptak menetlevelükbe. Volt „hittanautomata”, különböző ügyességi és sportos feladatok, bibliai kvíz, láthattunk bibliai jeleneteket, elrejtett kirakó-darabokat megtalálva és összeillesztve a szinódus szó jelentésével ismerkedhettek meg, ezzel is jelképezve az együttlét fontosságát. A lepecsételt menetlevelek bemutatásáért mindenki ajándékcsomagot kapott a beváltópontnál, amit nagy örömmel fogadtak és büszkén viseltek a gyerekek.
Mire minden állomáson végig értek a részvevők igazi élményekkel gazdagodva érkeztek meg a Szűzanyához.
A nap folyamán kézműves foglalkozásokkal, népi játékokkal készültek szervezők, az ügyesebbek rézkarc nyomatot készíthettek a zarándokház belső udvarán Monsotory Viktória művésznő és diákjai segítségével, illetve kipróbálhatták a szelfiboxot is, és természetesen nem maradhatott ki a vásári forgatag és az ugrálóvárak sem. A búcsú ideje alatt több helyen lehetőség volt szentgyónásra is.
Délelőtt a színpadon a Szent Bazil Görögkatolikus Általános Iskola színjátszó csoportjának előadását láthattuk, akik a Habakuk című mesejátékot adták elő. Az előadás után minden zarándok a Kossuth térre gyűlt össze, kiürült az ugrálóvár és elcsendesedett a sokadalom, hogy együtt könyörögjenek az Istenszülő Szűz Máriához.
A parakliszt Atanáz püspök atya végezte Kiss Máté diakónusi- és kispapjaink kántori szolgálata mellett.
Templommá változott a tér, és zarándokok százai imádkoztak együtt. Püspök atya a búcsú mottójára (úton vagyunk) utalva azt mondta, akkor van értelme útra kelni, ha hiszünk. Imádkozott az úton lévőkért, a háború elől menekülőkért, „akiknek semmijük nem maradt, csak mindenük, az Isten.”
Kérte a hívőket, hogy ne csak maguk számára kérjenek irgalmat, akik a búcsún boldogsággal vettek részt, hanem azoknak is, akiknek még nagyobb szükségük van menedékre és oltalomra.
Május 14-én több mint háromezeren állítottuk együtt, hogy Krisztus feltámadt, és mi, akik ezt állítottuk, mind együtt tartozunk a nagy görögkatolikus családba.
A paraklisz után a Szent Bazil Görögkatolikus Általános Iskola néptáncosainak színvonalas előadását láthattuk, a néptáncosok után Orosz Mihály és felesége vezetésével a gyermekek és szüleik sokáig ropták a táncot a színpad előtti táncházon.
Szerző: Bodnár Boglárka; fotó: Király András