A Nagykállói Görögkatolikus Egyházközség 2017. november 17-én ünnepelte templombúcsúját. Egyben emlékezett a 150 évvel ezelőtt Nagykállóban született Papp Antal küzükei érsekre, akinek az életéről a Szent Liturgiát vezető Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök prédikációjában elmélkedett.
„Zsolozsmáskönyvünk mellékletében a mai napnál, november 17-én Csodatévő Szent Gergely emléke szerepel, és az, hogy 1912-ben 105 évvel ezelőtt ezen a napon lépett érvénybe az első magyarországi görögkatolikus egyházmegyét megalapító pápai bulla. Ettől a naptól ideiglenesen az új egyházmegye apostoli kormányzója Papp Antal érsek." – kezdte prédikációját Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök Nagykállóban, a görögkatolikus egyházközség templombúcsúján.
„Itt, Nagykállóban született 150 évvel ezelőtt, ebben a templomban kaphatott a keresztség szentségén túl is sok kegyelmet. Mi lehet Papp Antal életében olyan, ami az itt lakókat ma is ösztönzi, ami a búcsú ünnepen eligazítást ad a jövő felé?” – tette fel a kérdést Atanáz atya. A választ az előző napi Papp Antalról szóló tudományos konferenciából kimaradt mozzanatokkal kezdte. Azzal, hogy az érsek 1893. december 24-én szentelődött pappá és 1945. december 24-én, szenteste hunyta le szemét, került Teremtőjéhez. Vagyis 52 teljes évet töltött papi szolgálatban.
„Jézusról tartja úgy keleti hagyományunk, hogy ugyanazon a napon fogantatott, mint amikor Poncius Pilátus ítélete szerint a kereszten meghalt. A örök főpap teljes esztendőket töltött a földön.” – folytatta a püspök beszédét. S ezen a párhuzamon túl az érsek és a mi személyes karácsonyra való felkészülésünk, életünk beteljesülését tette a mérleg két oldalára.
„Papp Antal érsek életében a karácsonyi indítás a béke jele, de a püspöknek hamarosan a háborúval kellett szembenéznie. Innen, Nagykállóból, a béke városából háborús övezetbe érkezett Kárpátaljára. Mégis, az örök Főpap megbízottjaként magában hordozhatta az karácsonyi üzenetet: Velünk az Isten!” Ez segít megérteni a böjti időszakban, vagy életünk mélypontjain, hogy „nem sivatagban vándorlunk, hanem az életünk legnehezebb pillanataiban is gondja van ránk az Istennek, aki tud a mi gondjainkról, bajainkról: Velünk az Isten! Ez a bizonyosság és hitvallás őrizte meg Kárpátaján az érseket és híveit a legnehezebb viszontagságok idején is.”
„Egy súlyos atrocitás áldozataként magyar származása és elkötelezettsége, egyházi tevékenysége miatt el kellett hagynia a sok gazdát váltott Kárpátalját: kiutasíttatott. De a nyáj nélkülivé vált pásztornak is feladatot szánt a gondviselő Isten. A Szentatya őrá bízta a trianoni határon belül maradt észak-magyarországi falvakat egybefogó Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzását.”
Az öröm és fájdalom évei után „1945-ben a több mint egy hónapos böjti, bűnbánati időszak után épp karácsony szent estéjén hunyta le szemét. A mennyből az angyal őt felfelé irányíthatta.”
A negyven napos előkészület nemcsak böjttel és bűnbánattal történik, hanem a szeretet cselekedeteivel is. Másokon segíteni, a bajbajutottakat felkarolni: a közelgő Szent Miklós-, és Árpádházi Szent Erzsébet-ünnep Papp Antallal együtt, aki a legkeményebb háborús időszakban a legbőkezűbben adta a szeretet cselekedeteit, erre tanít és hív minket is.
A szónoklatának záróakkordjaként Atanáz atya karácsonyi előkészületre hívta hallgatóit Pál apostol szavaival: „Vizsgáljátok meg magatokat, hogy a hitben éltek-e. Tegyétek csak próbára magatokat. Felismeritek-e, hogy bennetek él Jézus Krisztus?” (Kor II. 13. 5)
A liturgián és az azt követő körmeneten is ott volt Atanáz atya kezében a Papp Antal érsektől örökölt püspöki bot. Életének egyéb tárgyait, pl. püspöki öltözékét, imakönyvét, kézírásával ellátott dokumentumokat stb. pedig a búcsút követő kiállításon tekinthették meg az érdeklődők.
„Nagy ajándék, ha egy településnek olyan szülöttje van, aki példát mutat számunkra, aki példakép a hűségben egyrészt az anyaszentegyházhoz, a hazához, másrészt azokhoz az emberekhez, akik közül jött és akiknek a szolgálatába szegődött az Isten országába.” – mondta a házigazda Jaczkó György atya. Köszönő szavakkal fejezte ki háláját, hogy ez a „régi” templom méltó díszbe öltözhetett ezen az ünnepen.
Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye