A Szent Jakab Liturgia az egyik legősibb eucharisztikus szertartás amelyet az "Igaznak" nevezett Szent Jakab apostolnak, az Úr testvérének tulajdonítanak. Ezt a liturgiát a bizánci rítust követő egyházakban emléknapján, október 23-án ünneplik
A Szent Jakab Liturgia az egyik legősibb eucharisztikus szertartás, Jeruzsálem egyházának ősi liturgiája, amelyet az "Igaznak" nevezett Szent Jakab apostolnak, az Úr testvérének tulajdonítanak. A ma ünnepelt Szent Jakab, akit Szent Pál "oszlopnak" nevez, nem azonos a tizenkét apostol között található idősebb Jakabbal, aki Zebedeus fia, Szent János apostol testvére volt, sem pedig a fiatalabb Jakabbal, aki Alfeus fia. Ő az Úr Jézus rokonságához tartozott, régi hagyomány szerint Szent Józsefnek előző házasságából származó fia volt. Más hagyomány szerint az Istenszülő Szűz Mária nőtestvérének a fia.
A neki tulajdonított liturgiát a bizánci rítust követő egyházakban emléknapján, október 23-án ünneplik, míg más keleti egyházakban gyakrabban végzik, így pl. a szír egyházban ma is ez a leggyakrabban használt liturgia. Egyes liturgiatörténészek szerint a Szent Jakab Liturgia fejlődésére a legjelentősebb hatást Jeruzsálemi Szent Cirill egyházatya tevékenysége gyakorolta.
Püspök atya azzal a feltétellel adta áldását a Szent Jakab Liturgia végzésére, hogy alaposan felkészülünk rá, ezért a gyakorlások, énekpróbák Pető Attiláné tanárnő és Jeviczkiné Vatamány Márta tisztelendő asszony vezetésével már az előző hónapban megkezdődtek. A Liturgiát Szabó Roland atya, bekecsi paróchus vezette, vele szolgált még Kormos Illés atya hejőkeresztúri paróchus, Dragos Tamás tiszaújvárosi másodlelkész és Jeviczki Ferenc paróchus. A Liturgiát követően családias hangulatú agapé várta a részvevőket, az énekeseket és más szolgálattevőket a közösségi házban, a kiváló halászlét Pető Attila készítette, míg a palacsintáról és más finomságokról a hívek gondoskodtak.