Püspöki áldással fejeződtek be a Szentháromság temploma felújításának munkálatai Alsógagyon
A falu különös nevét mintegy nyolcszáz éve a premontrei rend írásai már említik. Az évszázadokon át komoly történelmi szereppel bíró kisközség mára már erősen küzd a csereháti falvakra is oly jellemző elnéptelenedéssel. A templombúcsúi liturgián a hívekkel teli templom azonban ezt megcáfolni látszott. Gyökereikhez, gyermekkoruk emlékéhez ragaszkodó, a megye másik végéből, vagy a főváros környékéről visszalátogató hívekkel egészült ki a település templomba járó közössége június 4-én, Mindenszentek vasárnapján.
A vasárnapi apostoli szakaszban (Zsid 11,33-12,2a) a hitüket megvallók, azokért kiállók megpróbáltatásairól hallunk. Ehhez kapcsolódva beszélt Atanáz püspök a hitükért ma is véres üldöztetést elszenvedő afrikai és ázsiai keresztény hívek tanúságtételéről.
„Gondoljunk bele, hogy szerte a földkerekségen több, mint 350 millió olyan ember él, akit hátrányosan különböztetnek meg a keresztény hite miatt, vagy sokukat kifejezetten üldözik is a Szentháromságba vetett hite miatt.”
Az apostoli szakasz utolsó mondatának – „Szegezzük tekintetünket Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére!” - szinte folytatása a felolvasott evangéliumi szakasz Jézustól jövő első mondata: „Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt mennyei Atyám előtt” (Mt 10,32).
„Micsoda fönséges ígéret mindazok számára, akik fontosnak tartják a hitvallást! Azt a hitvallást, amelyet a keresztelkedéskor a keresztszülők, szülők mondottak el, amit elsőáldozáskor már ki-ki saját szavaival ismételt és az élet különböző helyzeteiben újra meg újra végiggondol, vagy éppen elmond.” – mondta Atanáz püspök, majd így folytatta:
„Jézus felhívása nekünk is szól, hiszen talán már mindannyian voltunk olyan nehéz helyzetben, amikor nem volt könnyű tanúságot tennünk a hitünkről, amikor nem volt könnyű megvallani Megváltónkat, Jézus Krisztust. Ezen a napon a szent vértanúk és hitvallók biztatnak bennünket arra, hogy az ő seregükhöz csatlakozva rendületlenül és kitartással valljuk meg hitünket mindhalálig. Mindenszentek vasárnapján belőlük is merítünk erőt, hogy azok előtt is tegyünk tanúságot, akik hajlamosak kigúnyolni hitünket. Ma a Szentháromságnak szentelt templomban valóban erre összpontosíthatunk:”
„Fontos, hogy itt, a Csereháton is imádkozzanak a Szentháromság egy Istenhez. Kérjék az Ő mindennapi kegyelmét, és segítségét ahhoz, hogy minden bűnt letéve lelki életet éljünk. Keresztény misztikánknak, a lelki életnek a legfőbb titka az, hogy a Szentháromság egy Isten lakhasson bennünk. Ehhez ki kell „takarítani” az életünket, testünket-lelkünket. Jézus a missziós parancsában úgy rendelkezett, hogy tegyetek tanítványommá minden népet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek! (Mt 28,19). A mi Megváltónk, a második isteni személy azt kéri, miután Ő életét adta mindenestül értünk, hogy mi is mindenestül tartsuk be az Ő tanítását. Ez távol áll a „magam módján vagyok vallásos” hozzáállástól. Ahogyan a gát, ha egy ponton is átszakad, árvíz lehet, ahogy ez megyénkben sokfelé megtörtént 13 éve ezen a napon. Nem szabad engednünk, hogy akár egy ponton is másfajta legyen az életvitelünk, mint ahogy azt a bennünket teremtő és megváltó Szentháromság egy Isten rendelte el. Mert ha csak egy ponton is engedjük szétfolyni az életünket, utána már nem tudjuk megfogni, nem tudjuk a minden szentek példáját követni.”
„Szent János levelében azt olvassuk, hogy akiben az Isten magja van, az nem vétkezik. Higgyük el, hogy Isten segítségével képesek lehetünk arra, hogy ne vétkezzünk, ha engedjük, hogy Szentháromság egy Isten lakást vegyen bennünk, ha szívünkbe engedjük nap mint nap az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, ha teret nyitunk, szívünkben-lelkünkben, életünkben a Szentháromság számára.” – zárta ünnepi gondolatait a miskolci főpásztor.
A helyi közösség összefogását egyházmegyei támogatás egészítette ki, így valósult meg a templom külsején a megrongálódott falrészek javítása. Az ünnepi liturgia a templom megszentelésének szertartásával kezdődött, majd a templom belsejét is szenteltvízzel hintette meg Atanáz püspök, mert az ikonosztázion boltívére két újabb festmény került az idén. A falunak korábban nem volt címere, ezt – és a régi magyar címert - festették meg méltó helyre.
Takács László polgármester az egész közösségnek és az innen elszármazottaknak is köszönetet mondott azért, hogy mindezek megvalósulhattak. Az ünnepi Szent Liturgián a környező települések polgármesterei, az intézmények vezetői is jelen voltak. Bene-Czeglédi Natália, a Kormányhivatal Encsi Járási Hivatalának vezetője köszöntőjében a Nemzeti Összetartozás Napjára irányította a figyelmet, melyet szintén ezen alkalommal tartottak meg a cserehátiak.