Grunda Dávid diakónust Máriapócson 2018. április 15-én szentelték áldozópappá.
Nem sokszor fordul elő, hogy a papnövendéket külföldi oktatója szenteli pappá. Most mégis ez történt, hiszen Manel Nin athéni püspök, aki két évtizeden keresztül a Pápai Görög Kollégium rektora volt, azért érkezett Máriapócsra, hogy Kocsis Fülöp érsek atya és Szocska A. Ábel kinevezett püspök meghívására egykori tanítványát, Grunda Dávidot áldozópappá szentelje.
Fél éves diakonizálás után Grunda Dávid immár - méltónak (axiosz) találtatván – áldozópapként, máriapócsi segédlelkészként szolgál tovább a kegyhelyen.
A liturgia főcelebránsa, Manel Nin püspök atya személyesen Dávidhoz intézte prédikációjának szavait. Manel püspök homíliájában a szentelés menetét is elmagyarázta. Részlet a homíliából:
"A püspöki kézrátétel által lehívott Lélek eljövetelével és ajándékaként lesz Dávid pappá szentelve. Az Egyház mutatja be és vezeti őt a püspökhöz.
- Háromszor megkerüli az oltárt, az érettünk meghalt és feltámadt Krisztust, megcsókolva őt. Háromszor kerüli meg, kifejezve elkötelezettségét Krisztus és az Ő evangéliumának hirdetésére és szolgálatára. És mindezt a magyar görögkatolikus egyházban teszi.
- A püspöki kézrátételkor a jelölt az oltárt érintve térdel. Krisztust érintve térdel. Majd három imádság következik: Az isteni kegyelem, mely mindenkor orvosolja az erőtlenségeket, és pótolja a hiányokat, ezt az istenfélő N. diakónust áldozópappá szenteli. Imádkozzunk tehát érte, hogy szálljon le reá a legszentebb Lélek kegyelme! Ez az imádság valamiképpen magában foglalja mindazt, amit kérünk. A püspök azonban részletezi a kéréseket egy másik imádságban is. (...)
Adja Isten mindig az Ő nagy irgalmában, hogy képesek legyünk felfedezni az új életet, mely számunkra a Húsvétból adatik, és tanúi és hordozói lehessünk testvéreink számára."
A szertartás két nyelven történt, ehhez igazodva a kispapok kántorizáló szolgáta is – hol magyarul, hol görögül – hangozott el.
A liturgia végén az újszentelt Dávid atya megköszönte családjának, feleségének, a híveknek, de legfőképp a Jóistennek, hogy eljuthatott idáig, élete legfontosabb eseményéig, hiszen az érdem nem az emberé, egyedül az Istené!
Forrás és fotók: Nyíregyházi Egyházmegye