Március 25-én van egyházi évünk egyik legfontosabb ünnepe, a legszentebb Istenszülő örömhírvétele
Marczi András elmélkedése az ünnepre:
Sokszor jártak angyalok követként a földön. Angyalok jelentek meg Ábrahámnál, Mamre völgyében az üzenettel, miszerint fia fog születni. Angyalok jártak Lótnál, hogy értesítsék Szodomának bekövetkező veszedelméről. Angyali kíséretben részesült Tóbiás, és angyal szólította meg Zakariás főpapot is. Egykor kígyó képében rejtőzött gonosz angyal tette boldogtalanná az embert az Édenben. A mai ünnepen viszont emberi testbe öltözött jó angyal jelenti ki a Megváltó érkezését, a bűntől való szabadulás örömhírét Názáretben.
Örömhírvétel ünnepén Isten kimondhatatlan irgalma és Mária alázatossága tündöklik előttünk. A Teremtő a bűnbeesés után kinyilatkoztatott terve véghezvitelét kezdi meg, amelyben a gonosz által megrontott emberi természet helyreállításáról, a Megváltó eljöveteléről tesz ígéretet: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” (Ter 3,15) – mondta az Úr a kígyó képében megjelent gonosznak. Ezen terve megkezdéséhez keresett Isten magának földi hajlékot, amely Mária méhe lett. Meglepő annak a nyugalomnak és bizonytalanságnak a kettőssége, amivel a Szent Szűz viselkedik ebben a rendkívüli helyzetben. Bizonytalan, hiszen emberi ésszel fel nem fogható dolgokról kap üzenetet. S ugyanakkor nyugodt, mert ebben a pillanatban Isten teljesen kezébe veszi és „kegyelemmel teljessé” teszi. Ennek a kegyelemnek a hatására pedig a Szűz képes meghozni a döntést, miszerint rábízza magát az Úr szándékára. Mária szabadon, teljes alázattal belesimul saját emberi akaratával a Mennyei Atya által szőtt isteni tervbe: „Legyen nekem a te igéd szerint”:
Keleti Egyházunk ikonográfiája kivételes szemléletességgel állítja elénk az Örömhírvétel ikonján az isteni tervnek a kezdetét. Ennek jele a Mária kezében látható orsó vörös fonállal. A vörös szín a vér, a megtestesülés szimbóluma, s ugyanakkor valaminek az egyetemes kezdete. S hogy mi is pontosan az, amit Mária orsója fon mindannyiunknak? Erre a kérdésre ünnepi tropárunk első sora nyújt lényegre törő választ: „Ma van a mi üdvösségünk kezdete”. Igen, a mai ünneppel kezdetét veszi az üdvösségünk egyetemes örömhíre, ami nem egy-egy személynek, nem csak gazdagoknak, befolyásos embereknek szól. Szűz Mária örömhíre ugyanis az egész világé. S ennek az örömnek lehetünk mi is kivétel nélkül a részesei, ha égi anyánk példáját követve mi is eszközként bízzuk magunkat Mennyei Atyánk kezébe. „Legyen nekem a te igéd szerint”.
Az Örömhírvétel ünnepének eseményei: Mária kiválasztása, Gábor arkangyal megjelenése, Jézus születésének hírüladása, a Paradicsomban elrontott emberi természet helyreállításának terve, mind hatalmas tanúbizonyság előttünk arra, hogy Istent érdekli az ember sorsa. Gondoskodik jelenünkről és jövőnkről. Isten a mi életünk mindennapijait is szövi terveinek megfelelően, amelyek talán már kikristályosodtak esetleg még ködösek előttünk.
Életünk folyamán számos kérdőjel fogalmazódhat meg bennünk, amelyek Máriában is felmerültek az angyali híradáskor. Nekünk, földi embernek számos döntésen és bizonytalanságon kell keresztülmennünk, amelyek az Istentől kiszabott mederben tartják életünket. Mária viszont bebizonyította, hogy mindezekre csak egy tökéletes felelete lehet az embernek: „Legyen nekem a Te igéd szerint”. Minden más felelet balga és haszontalan volna.
Ámen