Mindszenty József boldoggá avatásáért mutattak be szentmisét május 5-én a hercegprímás halálának 43. évfordulója alkalmából az esztergomi bazilikában, a főcelebráns Erdő Péter bíboros, prímás volt.
A Mindszenty József május 6-i égi születésnapjához kapcsolódó, hagyományos esztergom-budapesti főegyházmegyei zarándoklat szentmiséjén fiatalok sokasága ült az esztergomi bazilika padjaiban. A zarándokok gyalogszerrel, kerékpárral és még kenuval is érkeztek a szentmisére, összesen közel ezer fiatal, gyermek vett részt a liturgián.
Erdő Péter főcelebráns mellett az oltár körül püspöktársak koncelebráltak, köztük Orosch János nagyszombati érsek, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius képviseletében Germano Penemote atya, Ternyák Csaba egri érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Márfi Gyula veszprémi érsek, Udvardy György, Spányi Antal, Palánki Ferenc, Orosz Atanáz, Cserháti Ferenc püspökök, valamint a szentmise szónoka, Snell György segédpüspök, a budapesti Szent István-bazilika plébánosa.
Snell György homíliájában Mindszenty Józsefet mint lelkipásztort állította a középpontba, méltatva, hogy kápláni, hittanári, majd plébánosi tevékenységének 29 évében mindig megtalálta az adott korban és időben a lelkipásztorkodás leghatékonyabb módját. Szemléletét az határozta meg, hogy a vallásos életet nem tekintette a magánéletbe visszaszorított jelenségnek, és nem is zárta a templom falai közé. Azt vallotta, a vallás a közéletet meghatározó közösségi érték, és az emberi élet minden területét átjáró valóság. Ebből a szemléletből fakadt fáradhatatlan, hihetetlenül sokirányú lelkipásztori munkája, a legapróbb részletekig menő gondoskodása.Figyelme mindenkire kiterjedt: a rászorulókra, a betegekre, idősekre, egyedülállókra, az értelmiségre és a fiatalokra is. De gondja volt a hadifoglyokra, hittanárként és latintanárként is részt vett az iskolák életében.
A szegények számára megszervezte a rendszeres gondozást, időseknek otthont épített. Nagy gondja volt a betegekre, legnagyobb öröme az volt, hogy városában évekig senki nem halt meg szentségek nélkül. Az egyedülállókat és a magányos özvegyeket csomagokkal megrakott szekérrel járta körbe, az ajándék mellett rövid beszélgetésre is betért az otthonokba. Teológiai előadásokat szervezett értelmiségieknek, kultúrházat épített, támogatta a rászoruló gyerekek tanulmányait. A fiatalok számára Mária-kongregációt szervezett, diákmiséket tartott, prédikált, ifjúsági szervezeteket vezetett és mint egyházszervező is példamutató volt a munkája. Ezek a kápláni, majd plébánosi szolgálatban töltött évek érlelték meg arra, hogy püspökként, majd hercegprímásként mindent képes legyen elviselni Jézusért – mutatott rá Snell György. – „Mindszenty József életszentsége a püspöki szolgálat hozta mérhetetlen szenvedésekben, megaláztatásokban teljesedett ki. Példakép ő mindnyájunknak: a hit, az önfegyelem, a másokért élő szeretet példája.”
A liturgiát követően a püspökök, a jelen lévő papság, az állam és közélet, valamint a lovagrendek képviselői megkoszorúzták Mindszenty József sírját a bazilika altemplomában.
A szertartás után a Szent Adalbert Központban adta át Erdő Péter és Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke a Mindszenty József-életműdíjat, melyet idén Boldvai József gyógyszerésznek, a Városmajori Kolping Család vezetőjének, a városmajor-máriaremetei gyalogos engesztelő zarándoklatok főszervezőjének ítéltek oda. A latin nyelvű adományozó levelet és Mindszenty bíboros bronzból készült álló szoboralakját, Hermann Zsolt reprezentatív alkotását Erdő Péter adta át a díjazottnak.
A kitüntetett 1949-ben született Budapesten, A SOTE Gyógyszerésztudományi Karán 1973-ban szerezte gyógyszerészi diplomáját. 1978-ban egyetemi doktori címet szerzett. Szerteágazó szakmai munkássága mellett évtizedek óta végez jelentős közösségi, egyházi és világi önkéntes tevékenységet. A Mindszenty József-életműdíjra a Katolikus Egyházért és a magyar hazáért végzett áldozatos tevékenysége alapján vált méltóvá.
Forrás és fotók: Magyar Kurír