Az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készült el a Görömbölyi Pincekápolna, felújítását az 52. Kongresszusra tervezték.
Marsalkó Mihály mély vallásossága, az első világháborúból való szerencsés hazatéréséért érzett hálája és az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is arra ösztönözte, hogy kápolna faragásába kezdjen a görömbölyi pincesoron.
A Pincekápolna állagának megóvása mára már elengedhetetlenné vált. A legtisztesebb alkalomnak erre a 2021-es budapesti Eucharisztikus Kongresszus bizonyult. A munkálatok befejeztével Atanáz püspök áldotta meg ezt a különleges helyet.
A Pincekápolnában évente legalább kétszer végeznek szertartást az Istenszülő tiszteletére, májusban és októberben egy-egy alkalommal. Most is a Paraklisz szertartásán imádkozott együtt a közösség.
„Valahányszor a hegyre megyünk, tudnunk kell, hogy közel vagyunk Istenhez. Itt, ezen a helyen is. Aki közel van Istenhez, az mindent Isten akarata szerint, Jézus Krisztus jelenlétének a tudatában tesz. Valahányszor ebbe a kápolnába jövünk, idézzük fel magunkba Ábrahám, Mózes és az apostolok tapasztalatát, és tegyünk meg mindent azért, hogy itt Görömbölyön is mindig az Úr akarata valósuljon meg.” – mondta Atanáz püspök a szertartáson.
Miskolc környékén a bencés szerzetesrend honosította meg a szőlő- és borkultúrát. Tapolcán (ma Miskolc egyik városrészén) állt az apátságuk is. Ettől nem messze, a görömbölyi domboldalon helyezkedik el több száz borospince. Ma már történelmi pincesornak számít a több sorban, egymás fölött álló pinceházak sora. Ezek a pincék egy-egy család igényeit szolgálták, így ezek között egészen kicsiket is találunk. Ilyen pince volt Marsalkó Mihályé is, azonban ebbe ő nem bor tárolását tervezte. A pince falát maga faragta ki. A lejárattal szemben, mintegy oltárképként, az Istenszülő a gyermek Jézussal látható, a mennyezeten pedig a galamb képében ábrázolt Szentlélek. Kifaragta a magyar címert, illetve az első látogatók nevét is - „Demkó Sándor esperes-parókus, Szita Gyula esperes-plébános és Kiss József főjegyző.”- kőbe véste. Megörökítette a kápolna alapításának szándékát is; „Szent Év – 1938.”
A kápolna készítője Görömbölyön élt. Tizenkilenc éves volt, amikor először besorozták katonának. A háborúból hazatérve feleségül vette Lukács Erzsébetet. Egyetlen gyermekük született, Veronika, aki 14 évesen, 1935-ben valamilyen rejtélyes betegségben elhunyt. Marsalkó Mihály 1937-ben kezdett a pince kifaragásához, 1938-ra, a Budapesten megtartott kongresszus idejére készült el vele. Egy évvel később ismét hadba hívták. Sok viszontagság után idős korát is Görömbölyön töltötte, itt is temették el. A pincét az örökösök eladták, több tulajdonosa is volt már, végül 2003-ban vásárolta meg a Miskolc-Görömbölyi Görögkatolikus Parókia. A kápolna felszentelésére 2004. május 31-én, Pünkösdhétfőn került sor. A pince fölötti borház Dobos Péter tervei alapján épült.
A mostani beruházás keretében teljesen megújult a Pincekápolna elektromos hálózata, új tetőt kapott az épület, meg kellett oldani a csapadékvíz elvezetést, külső-belső festés történt, és restaurálták a pince faragványait is. Mindezt a Magyar Kormány EEÖR-KP-1-2021/1-000628 számú támogatása tette lehetővé.
„A képviselő testületnek nagy álma volt a Pincekápolna megújulása” – fogalmazott köszöntőjében Galambvári Péter atya. A parókustól azt is megtudtuk, hogy a Pincekápolna előzetes bejelentkezés után bármikor látogatható, nyitva áll zarándokok és turisták előtt is. Görömböly az egyik állomása a Mariazelltől Csíksomlyóig vezető Mária Útnak, a kápolna közelében halad el az útvonal.