A Csereháti Esperesi Kerületben folytatódik a centenáriumi ünnepünket előkészítő imalánc
Február utolsó napján, a Borsodi Esperesi Kerületből indult az az imalánc, amely a Miskolci Egyházmegye mind a hat esperesi kerületében mintegy száz napon át, egészen 2024 derekáig tart, egyházmegyénk jogelődje megalapításának századik évfordulójáig.
Az Abaúj-Hegyaljai Esperesi Kerület után, most ősszel már a cserehátiakon a sor, Baktakék, Csobád, Encs, Felsővadász, Gadna, Garadna, Homrogd, Kány, Pere, Szikszó parókiáin és a hozzá tartozó filiákban élőkön, hogy folytassák az egyházmegyénkért felajánlott imádságot. Ebből az alkalomból a Csereháti Esperesi Kerület Szikszón találkozott. A közösen végzett vecsernyével vette kezdetét számunkra az imádságfolyam.
Pacsai János, kerületi esperes arra emlékeztetett, hogy a csereháti egyházközségekre apáink, nagyapáink idejében nagyon is jellemző volt az imádságos lelkület. Erre a lelkületre van újból szükségünk, ami valamikor természetes volt a mi területünkön, mondta az esperes. Szüleinktől tanultunk imádkozni, velük együtt vettünk részt vecsernyén, utrenyén, liturgián, tőlük láttuk azt, hogy bármilyen feladatuk is volt, a templomra mindig jutott idő. Nekünk is ezt a mintát kell továbbadnunk gyermekeinknek. Így tudunk újabb lendületet adni egyházunknak.
Atanáz püspök a nap szentje, Areopagita Dénes fölszentelt vértanú példáját állította buzdításul a hallgatóság elé. Utalva a népszámlálás eredményeire is, azt kérte a főpásztor, hogy ne keserítsen el bennünket, ha valahol kevesebben lettünk. Annak idején Athénban Szent Pálhoz csak ketten-hárman csatlakoztak, Areopagita Dénes, Damarisz asszony és névtelen társa, azonban a görög egyház alapítói Athénban ők lettek. Imádságunkat az Egyház imádságaként a Szentírás szavainak bizonyosságával végezzük: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20)