Az 1773-as bécsi szinódusra emlékezve gyűltek össze a közép-európai püspökök a horvát Kőrösi Görögkatolikus Egyházmegyében május 13-14-én.
Az első napon vecsernyével kezdték a közös munkát, ahol Milan Stipić kőrösi megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket. Az est egy zártkörű püspöki megbeszéléssel folytatódott a „Kihívások és nehézségek a papcsaládokban” címmel.
A másnap reggeli Szent Liturgiát Jonas Maxim szlovák görögkatolikus metropolita vezette, majd három előadás hangzott el a következő témákban: görögkatolikus papok és identitásuk, európai papcsaládok a 21. században, hitátadás a fiatal generációk számára.
Az előadók között volt Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya, Nyirán János atya, a Hajdúdorogi Főegyházmegye fődiakónusa, valamint dr. Ružica Razum, a zágrábi katolikus teológiai kar professzora.
Fülöp érsek a papság és a család összefüggéseiről gondolkodva azzal a tapasztalattal indította beszédét, amit fiatal teológusként adtak át neki idősebb kollégái: a parókia falai üvegből vannak. Vagyis „az Isten embere nem rejtőzködhet, nem lehetnek olyan magánéleti titkai, amelyek ne volnának hatással a papi munkájára. Minden látszik, amit tesz, érzékelhető, ahogyan él. Alapvető keresztény igazság: Nincs titok, mi ki ne tudódna (Mt 10,26).” A pap léte nem elválasztható attól a feladattól, amire küldetett: Isten szolgája és hírnöke, akin keresztül az Isten irgalmassága belép a világba. Az életük vezetésére, így a gyermeknevelésükre is kihat az, hogy papok.
A pap egész életével prédikál: nem azzal tanít, amit mond, hanem azzal hat, amint él. Ezért kihat papsága a családra és a gyermekekre is. A legfontosabb az imádságos légkör megteremtése otthon, a gyermekeknek a bevonása ebbe. Ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy megadjuk a gyermekeknek a szabadságát, s azt a légkört, melyben nem arra kötelezzük őket, hogy beteljesítsék a szülők vágyait.
A papok családi életének egyfajta teoretikusabb megközelítése után – a sorban a harmadik prezentációban – Nyirán János fődiakónus atya mindennek a gyakorlatias oldalát láttatta Gyermeknevelés a görögkatolikus papcsaládokban című előadásában. Ötgyermekes családapaként nemcsak általánosságban beszélt a gyermeknevelés szépségeiről és nehézségeiről, hanem személyes tapasztalatait is elmondta, konkrétan megfogalmazva azokat a templomba járástól a böjt betartásáig, a média okozta függőségektől a modern kor adta lehetőségek kiaknázásáig. A kihívások ellensúlyozásaként egyfajta javaslattal is szolgált előadásában. A pap és diakónus családjának lelkisége nagymértékben függ a pap és a diakónus, valamint feleségük lelkiségétől, az egyház imádságaiban és liturgiájában való közös részvételtől.
Razum professzor a hitoktatásról és annak jelentőségéről beszélt – a fiatalok evangelizációjáról és a mai fiatal generációk megszólításáról a hit átadása terén. Annak a felelősségét tudatosította, hogy a keresztségben a keresztszülők és szülők arra köteleződtek el, hogy keresztény neveltetésben részesítik a megkeresztelt gyermeket. Így az iskolákban felajánlott etika vagy hitoktatás közötti döntésnél számukra egyértelműnek kell lenni a választásnak.
A különböző korcsoportoknál eltérő megközelítésére van szükség a hitoktatás terén. Kiemelte a megértés fontosságát, a személyiség és a magánélet tiszteletben tartását, valamint a világosság, egyértelműség elvét, amelyet a fiatalok különösen nagyra értékelnek, és amelyek könnyebben és hatékonyabban nyitják meg szívüket a keresztény üzenet megértésére.
Az előadásokat követően kérdéseket, észrevételeket fogalmazhattak meg a résztvevők. Az előadások előtt az egyes egyházmegyék képviselői röviden beszámoltak egyházmegyéjük életéről, akiknek a soraiban jelen volt Kocsis Fülöp érsek-metropolita, dr. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, Jonas Maxim eperjesi görögkatolikus érsek-metropolita, Cyril Vasil' érsek, kassai püspök, Milan Lach pozsonyi segédpüspök, Demkó Ferenc atya, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyarajkú hívekért felelős helynöke, Taras Chagala atya az Osztrák Bizánci Ordinariátus képviseletében, Kiro Stojanov sztrumica-szkopjei püspök, valamint a házigazda, Milan Stipić kőrösi megyéspüspök.
A találkozó végén abban is megegyeztek a püspökök, hogy jövőre Kassán tartják találkozójukat.
1773-ban történt, hogy a bécsi görögkatolikus szinódus évfordulójára Mária Terézia összehívta a magyarországi görögkatolikus püspököket: egy nemzetközi konferenciát tartottak az egykori császárvárosban. A találkozó, melyen részt vettek a munkácsi, nagyváradi, fogarasi és szerbiai küldöttek, elsődleges célja az volt, hogy közös megegyezéssel adjanak ki liturgikus könyveket. 2023-ban ennek az eseménynek 250 éves évfordulójára szerveztek történelmi konferenciát Bécsben. A tavalyi találkozón fogalmazódott meg az igény, hogy eztán az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén lévő püspökök találkozzanak évi rendszerességgel. Idén a horvátországi Kőrösön gyűltek össze a püspökök május 13-14-én.
Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye