November 23-án egyházmegyénk fiataljai is részt vettek a budapesti rendezvényen
Az alábbiakban az egyik résztvevő élménybeszámolóját olvasható:
Nagy örömömre idén is megrendezésre került a Forráspont, amelyre az országból több száz katolikus fiatal vett részt, amelyen először vettem részt. Először erről a rendezvényről a tavalyi pápalátogatás alkalmával hallottam, így nagyon kíváncsi voltam, hogy miről szól ez az egész rendezvény. Mivel a napjaim jelentősen felgyorsultak, így utolsó pillanatban jelentkeztem az eseményre.
A program délután egy koncerttel kezdődött, amelyet a rendezvény saját zenekara és a 4 akkord kórus nyújtott. A hangulat fergeteges volt és jó volt látni ennyi fiatalt táncolni és énekelni látni. A koncert után tanúságtételek következtek. Az első tanúságtételt egy fiatal informatikus férfi tartotta, aki húszas éveiben drog problémákkal küzdött. Érdekes volt azt hallgatni, hogy a szomorúság és annak a megoldáskeresése mennyire eltávolodhat a helyes iránytól. Ugyanakkor az Isten útja az mindig is előtted van, viszont az sok esetben gyengébbnek tűnik. Ennek ellenére a történetnek csak úgy volt haszna, hogy ha hallottuk a végén, hogy a boldogtalan élet véget ér és az Isten ereje kerekedik felül. A következő tanúságtétel a szabadság helyes felhasználására adott irányelvet. Sokszor azt érezzük, hogy a pillanatnyi bűnben élés hosszú távon örömöt fog adni. A bulizás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a veszélyekkel járó adrenalin löket az csak ideig és óráig ad szabadságot, mikor ennek vége akkor a szakad ránk igazán a valóság és rájövünk, hogy ezt a rövid boldogságot hitelre vettük fel, amelyet később kamatosan kell megfizetnünk. A következő két előadó tételesen megadta azt az iránymutatást, amit az előzőekben a tapasztalatok útján hallottunk és ez azért fontos számomra, mert fiatalként fontosabb az, hogy születésemtől kezdve Isten akarata szerint éljem az életem és elkerüljem azt a sorsot, amit az előző két előadó átélt. Az előadásokból egy gondolat nagyon megfogott engem, amelyet Dr. Gájer László atya mondott, hogy ha választás elé kerülünk, akkor az „Igenetek legyen igen a nemetek pedig nem.” Ennek az elsajátításával lehet elérni a felnőtté válást, hiszen e döntés nélkül nem tudunk elköteleződni a párkapcsolatunkban. Ha ezt nem tesszük meg akkor a szavainknak nem lesz súlya. A program következő részében Jézus életének egy koreografált megvalósítását láthattuk. Nem győztem csodálni, hogy a test apró mozdulataival milyen sok érzelmet ki lehet váltani, miközben a történet mondanivalója nem vész el. Ez pedig nagyon tetszett számomra. Ezután a rendezvény interaktívan bevonta a fiatal közönséget, hogy a terhek letételén ne csak gondolkodjon, hanem cselekedjen is érte. Jó érzés volt látni, hogy ennyi fiatal felment a színpadra, letérdelt, imádkozott, letette a terheit és ezáltal megalapozta a céljait. Az esemény egy szentmisével záródott, amelyet Fábry Kornél püspök atya celebrált. Ő számomra már egy ismerős személy, mert Miskolcon már volt alkalmam vele találkozni az Akrofeszten.
Görögkatolikusként hozzá vagyok szokva a mi szertartásaink kötöttségéhez és különösen érdekes volt látni és hallani, hogy milyen modern is lehet egy ilyen szertartás. Az esemény végén ahelyett, hogy elfáradtam volna, tele voltam energiával és hálát éreztem a szívemben. Ehhez át kellett élnem a szomorúságot és a megértettséget, hogy rájöjjek az egész esemény lényegére. A rendezvény óta már több hét is eltelt, de ennek a megírásával a Forráspont adott nekem még egy löketet. Amíg a korcsoportba tartozok és az időm engedi, igyekszem a jövőben is részt venni rajta.