Hálaadó Szent Liturgiával és díjátadóval búcsúztatták az óévet a gyermekvédelmi intézményben
Árvagondozó Szent Zotikosz emléknapja december 30-án van. Egy évtizede már minden évben, az év utolsó napjainak egyikén, a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény dolgozói és gondozottjai Atanáz püspökkel együtt adnak hálát az elmúlt esztendő kegyelmeiért.
Idén ez a hálaadás pontosan december 30-ra esett. A Szent Liturgiát most is a tolcsvai görögkatolikus templomban tartották meg, azon áldozópapok celebrálásával, akik a lakásotthonok lelki gondozói.
Atanáz püspök a liturgián felolvasott apostoli szakaszhoz (1Pét 2,21-3,9) fűzte tanítását. Úgy fogalmazott, hogy igen, bőséges ajándékkal fog hazatérni az, aki megérti, hogy Jézus példát adott életével, és arra hívott bennünket, hogy nyomdokaiba lépjünk, Tehát hogy ne fizessünk a rosszért rosszal, se a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem mivel Isten fizet meg mindenkinek, mi csak béküljünk ki egymással. Arra is rámutatott a főpásztor, hogy a bántásokon, az ok nélküli szidalmakon és gyalázkodásokon csak az tud fölülemelkedni, aki megérti a megváltó Jézus üzenetét.
A megkeresztelt ember számára a keresztény élet arról szól, hogy csak abba az irányba halad, amelyikbe a Mester, Jézus ment. Ha így teszünk, Ő az üdvösség útján a célba vezet majd el. Valahogy úgy, ahogy a frissen leesett nagy hóban, az előttünk kitaposott lábnyomokba igyekszünk lépegetni.
„Ha valaki felbosszant, akkor gondolj arra a Jézusra, akit három éven át állandóan felbosszantottak és mégsem gyalázta gyalázóit, nemhogy nem verte el őket, de nem is veszekedett velük” – intette a padsorokban ülő gyermekeket a miskolci püspök.
Egy jól ismert példázattal folytatta a főpásztor, melynek főszereplője élete folyamán Jézus Krisztussal sétál a homokban. Azonban lábnyomaira visszatekintve, egyes szakaszokon két pár lábnyom helyet csak egyet lát. Miután számon kéri a „barátján”, hogy pontosan a legnehezebb életszakaszokban kellett egyedül járnia, azt a választ kapja Jézustól, hogy éppen ilyenkor emelte emberünket magához, vitte a hátán vagy az ölében.
„Ennek az évnek is voltak könnyű és szép hetei, de voltak nehéz heteink, nehéz napjaink. De biztosak lehetünk benne, hogy az Úr Jézus nem hagyott el bennünket.” – mondta a főpásztor, majd a zsoltáros karácsonykor énekelt szavait idézve - hálát adok neked, Uram, teljes szívemből – így folytatta: „Hálát adok Istennek, hogy akkor sem hagyott magamra, amikor nagyon nehéz terheket kellett hordoznom. Hálás vagyok azért is, hogy amikor igazán magányosnak éreztem magamat, akkor is ölbe vett, fölemelt és tovább vitt engem. Ezt köszönjük meg most karácsonykor, hiszen ennek az ünnepnek az a jeligéje, hogy velünk az Isten. Velünk volt Isten az egész évben, még akkor is velünk volt, velünk van, amikor ezt mi nem vettük, vagy nem vesszük észre. Kívánom, hogy minden jelenlévő megtapasztalja, hogy a lábnyomok nem véletlenül páros lábnyomok, hogy mellettünk, útmutatóként, segítőként és baráti kísérőként ott van Jézus, életutunkon kitart mindvégig, és ha kell, nehéz helyzeteinkben ölbe vesz vagy fölemel, a hátára vagy a vállára vesz bennünket, hogy tovább tudjunk haladni a végcél felé.”
A liturgia karácsony ünnepkörében közös kántálással zárult a templomban, ezután pedig a közös ünneplés a Mikro-térségi Integrált Szolgáltató Központban folytatódott. „Krisztus számított ránk, és mi is számíthattunk rá” – fogalmazott az intézmény igazgatója, Ivancsóné Hajas Ágnes évértékelőjében.
Ezen az ünnepségen adták át az Árvagondozó Szent Zotikosz-díjat is, amelyet minden évben az az egy dolgozó kaphat meg, aki a gondjaira bízott gyermekeket a görögkatolikus egyház tanítása szerint neveli és minden igyekezetével azon van, hogy értékteremtő, és más intézményeknek is követendő és példa értékű legyen a Gyermekvédelmi Intézmény. Idén Berei Ágnes, a lakásotthonok szakmai igazgató helyettese, az abaúji lakásotthoni szakmai egység gyermekotthon-vezetője részesült az elismerésben, a rászoruló gyermekekért végzett kiemelkedő és felelősségteljes munkájáért. Ágnes lassan egy negyedszázada nagy empátiával és szakmai felkészültséggel dolgozik a védelembe vett gyermekekért. Munkájában az együttérzés és a megértés vezérli. Az emberi méltóság tiszteletben tartását és a gyermekek jogainak védelmét tartja mindig szem előtt. (A teljes laudáció a mellékletben olvasható)
Az ünnepségre a gyermekek is készültek. Igazán színvonalas műsorban, bátor kiállással mutatták meg az ének- és hangszertudásukat, sőt még versíró tehetségüket is. Az ünneplés itt is közös énekléssel zárult; a Zotikosz himnuszt már minden gyerek fejből fújja. A refrén egyik sorát nekünk is érdemes mondogatnunk az új esztendőben: „Nem adom fel, mert küzdeni kell.”
Szerző:Varga-Juhász Bernadett