A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve november 23-án, a Miskolci Esperesi Kerület híveinek konferenciát tartottak Miskolcon.
Egy hónapja Miskolcon köszöntöttük a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelképét, a Missziós Keresztet. A november 23-i esemény a jövő évi kongresszusra készület egy újabb lépcsője volt. A konferencia főszervezője, Papp András, Miskolc-diósgyőri parókus, a kerület papságát kérte fel egy-egy előadás megtartására. Az Eucharisztia szentségének bemutatása, a Szent Liturgia imáinak elemzése mellett szóba került a kisdedek áldoztatásának kérdése is, valamit az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus Miskolccal és az Egyházmegyével kapcsolatos eseményei is.
A konferencia mintegy száz fő részvételével a harmadik imaóra elimádkozásával kezdődött, majd Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke nyitotta meg a rendezvényt. Megnyitójában püspök atya kitért azokra a nagyon komoly teológiai kutatásokra, és publikációra, amelyeket éppen nyolcvan évvel ezelőtt végeztek Miskolcon, köztük említve a ma is használatos zsolozsmáskönyvet, s ennek mellékleteként kiadott ménea-sorozatot.
Első előadó Béres Gábor atya volt, a konferencia helyszínét biztosító Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola igazgatóhelyettese. Előadásában többek között az Eucharisztia szó jelentését járta körbe. Az Eucharisztiában az üdvözítő valóságosan van jelen. Számunkra az Eucharisztia jelenti a hálaadást teremtettségünkért és megváltásunkért, és egyben egyfajta „lakoma” is, kifejezi az együvé tartozásunkat.
Salai Szabolcs atya, a székesegyház segédlelkésze a fenti gondolatmenetet vitte tovább „Az Eucharisztia, mint valóság” címmel tartott előadásában. Hangsúlyozta az Eucharisztia és a bűnbánat kapcsolatát. Az Urunk testében és vérében részesülés bűnbánatra indít, és abban is erősít minket, hogy mindenkor az életszentség felé törekedjünk.
Dr. Dobos András, Miskolc-avasi parókus atya az anafora imádságairól elmélkedett. Szent Liturgiánk legfontosabb része, a „szíve”, melyben az imádságok jelentős része a pap csendesen mondott imájában hangzanak el. A parókus ezekből idézett és fűzött hozzá magyarázatot, kifejtve az imádságokban rejlő jelképeket és jelentéstartalmakat.
Fedor Péter atya, a Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakgimnázium nevelési igazgatóhelyettese a kisdedek áldoztatása kapcsán felmerülő érveket és ellenérveket elemezte, valamint ezzel együtt az „elsőáldozás” és az első szentgyónás kérdéseit is.
Szemerszki Mihály atya, a székesegyház parókusa korabeli dokumentumok alapján a Budapesten tartott 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus görögkatolikus programjait és szertartásait ismertette.
Galambvári Péter atya, Miskolc-görömbölyi parókus ennek a ’38-as konferenciának ma is meglévő emlékét mutatta be; a görömbölyi pincekápolnát, amely még a miskolci hívek számára is kevéssé ismert hely. (A pince történetéről bővebbet az alábbi LINKEN keresztül találnak.)
Papp András atya a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nemrégiben, „Megújulás a szeretetben” címmel megjelent körlevelét ismertette. Négy témakörben, a tapasztalható tényeket és feladatokat vázolja fel a körlevél, a hit fényével tekintve ezekre: népesedés, nevelés-oktatás, szegénység és népmozgások.
A konferencia második részében a görögkatolikus papság meghurcoltatásáról készült, „Kárpátaljai vértanúk” című dokumentumfilmet mutatták be, a Médiacentrum Debrecen rendezésében.