Az Egyházmegye kötelékébe tartozó óvodapedagógusok közös vecsernyével kezdték meg az új nevelési évet, ekkor adták át a Szent Lídiáról nevezett díjat is.
Júniusban az egyházmegye óvodapedagógusai és a munkájukat segítők találkozójára nem nyílt lehetőség. Így most, az új nevelési év kezdetén tartottak közös imádságot Sajópálfalán. Vecsernyével veszi kezdetét a liturgikus nap, ez lett a nevelési év nyitóalkalma is.
A vecsernyét Orosz Atanáz püspök vezette. A püspöki homília a vecsernyékben elhangzó zarádokzsoltárok üzenete köré épült. A zarándokénekek, a 121. zsoltártól kezdve, olyan imádságok, amelyeket Jeruzsálem felé zarándokló emberek imádkoztak. "Szememet a hegyekre emelem: honnan jön segítségem? Az Úr ad nekem segítséget, aki az eget és a földet alkotta." – olvassuk a 121. zsoltárban. A zarándokok Isten segítségét kérték, azt a legfontosabb „irányt” tartották szem előtt, amely Isten felé mutat. Hozzájuk hasonlóan nekünk is Isten felé kell fordítanunk tekintetünket, mert onnan nyerhetünk erőt. A másik, amelyre szintén oly nagy szükség van manapság, a felebaráti szeretet, sokszor említik ezt a zsoltárok is.
„Még egy különleges mozzanata ennek a sok szép zarándokzsoltárnak; a gyermek képe. Többször megfogalmazódik, hogy a gyermek örökség az Úrtól, a méh gyümölcse, jutalom, hogy mennyire drága kincs a gyermek.” – mondta a főpásztor, majd a 131. zsoltár csodálatos sorait idézte, ahol a lélek megcsöndesedésére, Istennel való megnyugvására utal a zsoltár szerzője: "Mint a gyermek anyja ölén, mint a kisgyermek, olyan most a lelkem."
Atanáz püspök a gyermekvédelem fontosságát is kiemelte.„Szilárdan valljuk, hogy a gyermek érdeke mindenek fölött áll, ugyanakkor a Biblia népével együtt valljuk azt is, hogy a szülőre is nagy-nagy szükség van, és olykor a fegyelmezés eszközeire is szükség lehet. Kulcs számunkra az Úr, aki a gyermeket Isten országának képviselőjeként mutatja be. A gyermek nem megélhetésünk eszköze. Úgy kell tekintünk rá, mint Isten különleges, ártatlan teremtményére még akkor is, ha rosszalkodik, ha gondot okoz.”
„Egy új nevelési év küszöbén mindannyian erőt kérünk a Jóistentől hogy egy—egy hét minden órájában, egy nevelési év minden pillanatában ezzel a lelkülettel tudjunk reagálni a legkülönbözőbb kihívásokra. Istentől kérjük azt a kegyelmet, hogy képesek legyünk a gyermekek legmagasabb fokú védelmére, arra a pártfogásra, amelyet közvetlenül az őket teremtő Istentől kapunk meg.” - zárta beszédét a püspök.
A nevelési év végén odaítélt püspöki elismerések átadására is most, az évet megnyitó alkalmon került sor. Atanáz püspök által alapított Szent Lídia díjat a nevelést-oktatást legkiemelkedőbben segítő munkájáért ítélik oda. Idén Hajdúné Kramcsák Szilvia, a Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda és Bölcsőde Felsőzsolcai Tagintézményének dajkája érdemelte ki.
Püspöki dicséretben Ölveczki – Józsa Viktória, óvónő részesült, az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda alkalmazottja.