A győztes logó megalkotója a 78 éves Lampert János grafikusművész.
A logóban az ostya és a kehely szimbolizálja az Oltáriszentséget. Az ostyában látható kereszt az Eucharisztia áldozat-jellegére és a Golgotára utal. A kereszt piros színe továbbá Jézus irántunk való szeretetét, értünk vállalt kereszthalálát is kifejezi.
A „Minden forrásom belőled fakad” zsoltáridézetet jeleníti meg az Oltáriszentségből fakadó forrás, amelynek vize négy vonalban zubog alá, utalva az örömhír terjedésére, melyet számunkra a négy evangélista örökített meg.
A forrás folyóba ömlik, melyet az alsó hullám jelez. Ez a hullám kifejezi az Egyház örömhírvivő tevékenységét és utal a Dunára, Budapest folyójára is.
A Duna számos európai országot köt össze, Nyugatról Keletre, Északról Délre folyva, így kifejezi, hogy az Eucharisztia közös forrásként összeköt bennünket, különböző nyelvű és kultúrájú európai keresztényeket, s így kiengesztelődésünk forrása is.
A forrásból fakadó négy folyó a világ négy égtáját is jelképezi. Ezeket az égtájakat termékenyíti meg az evangélium és élteti az Eucharisztia.
A logóban használt színek az ikonfestés hagyományai szerint jelenítik meg a Szentháromságot: az Atya színe a piros, a Fiúé az arany (sárga), a Szentléleké az égszínkék.
Magyarország nemzeti színei is megjelennek a logóban, utalva Budapestre, amely város 2020-ban ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak.