Papszentelésének 26. évfordulóján kísérték utolsó útjára.
Telenkó Miklós görögkatolikus áldozópap január 13-án hunyt el: huszonöt és fél éven át méltósággal viselt hosszú szenvedés után adta vissza lelkét Teremtőjének.
Január 20-án, pénteken Nyíregyháza Jósavárosban különleges tisztelettel búcsúztatták el a görögkatolikus főpásztorok: Kocsis Fülöp, érsek-metropolita, Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke, Szocska Ábel apostoli kormányzó és Keresztes Szilárd, nyugalmazott megyéspüspök. Az eseményen jelen volt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.
Hét evangélium fölolvasásával, a hozzátartozó himnuszokkal hosszan imádkoztak még utoljára az elhunyt ravatala mellett, sőt, az utolsó földi Szent Liturgiáját is még a holttest jelenlétében végezték el a püspökök a paptársakkal együtt. A Nyíregyházi Egyházmegye honlapja segítségével a világhálón át is követhető volt a szertartás, emellett létrehoztak egy emlékoldalt a közösségi oldalon, ahol bárki megírhatja a saját, Telenkó Miklós atyával közös történetét.
Kocsis Fülöp, érsek-metropolita ugyanis saját emlékeiről is beszélt a Liturgián: szerinte Miklós atya leginkább saját, egyéni sorsával pecsételte meg a mi Görögkatolikus Metropóliánkat. A szemináriumban egymásra találtak, jó barátok lettek. És bár elhagyta a szemináriumot, más nem tudta megszelídíteni, csak a jó Isten. Így hívta vissza őt…. „Ma együtt ünnepeljük ezt a Liturgiát Ővele. De Ő most már a Mennyben ünnepli, Krisztussal, a Főpappal a Mennyei Liturgiát, és ez most már így is marad. Itt marad velünk Miklós: sokakat lelkesített, sok családot összehozott, most pedig halálával még inkább tanúságot tesz arról, hogy a Teremtő irányítja az életünket. Miklóst követve mi is csak Rá figyeljünk, és Ő beteljesíti mindnyájunk életét…” – zárta sorait Kocsis Fülöp.
A koszorúra és a kegyelet virágaira szánt összeget a Miskolci Egyházmegye gondjaira bízott gyermekek nevelésére fordítják majd.
Telenkó Miklós élete
Sátoraljaújhelyen született, 1961. április 12-én. A nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola elvégzése után Nyíregyházán szentelték pappá 1991. január 20-án. 1989-től hitoktató volt Hajdúdorogon, majd 1991-től helyettes lelkész Mikóházán. Feleségével, Szabó Irénnel együtt 1993-ban kerültek Sárospatakra, onnantól volt a Sárospataki Főiskolai Kollégium igazgatója. 1991 júliusában bekövetkezett balesete miatt tolószékhez kötötten élt.
Az 1980-as években, amikor az Állami Egyházügyi Hivatal még tiltotta az engedély nélküli gyülekezést és egyházi közösségi programok szervezését, már akkor barátaival együtt Hejcén elindították a Keresztény Összejövetel Zemplén (KÖZ) elnevezésű rendezvényt. A baráti kirándulásnak álcázott találkozó 1990-re több mint ötszáz fős ifjúsági rendezvénnyé nőtte ki magát, és 1993-tól 2012-ig Sárospatak központtal minden évben megrendezték.
Telenkó Miklósnak Szarka János parókussal végzett közös munkája eredményeként Sárospatak Kispatak városrészén 1997-ben létrejött a kispataki kápolna és közösségi ház. 2000-ben, a millennium évében saját tervei alapján felépíttette a kispataki haranglábat a máriapócsi könnyező Istenszülő-kép másolatával. 2011-ben az ő aktivitásának köszönhetően jött létre a kispataki Romzsa Tódor-emlékhely. A kápolnához kapcsolódóan önálló közösséget szervezett, hétvégi ifjúsági csoportot indított. Nehéz sorsú, csellengő fiatalok segítésére Csibészklubot hozott létre. A helyi cigány kisebbségi önkormányzattal együtt éveken keresztül szervezett zarándoklatot szeptember 14-én Máriapócsra, a cigánybúcsúra.
Az 1990-es évek viszontagságos változásai közepette elszegényedő vagy munkanélkülivé váló emberek megsegítésére rendszeres adománygyűjtést szervezett. Ifjúsági csoportjával minden évben bekapcsolódott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ajándékkosár-akciójába. Tagja volt a városi szociális kerekasztalnak, kezdeményezője a sárospataki téli hajléktalan ellátást éveken keresztül megoldó hajléktalannaptár rendszerének. Az ő támogatásának köszönhetően a görögkatolikus közösségi házban kezdte meg működését a sárospataki diabétesz klub. A ház otthont adott a siketek és nagyothallók helyi egyesülete, valamint a Mozgáskorlátozottak Sárospataki Egyesülete rendezvényeinek. Alapítója volt a Sárospataki Polgári Körnek.
Miklós atya 2014-ben értékőrző és értékteremtő munkájáért Magyar Örökség díjat vehetett át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, majd Pécsvárady Botond közéleti díjjal ismerte el Sárospatak Város Önkormányzata értékteremtő és közösségépítő munkáját.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye