Tizedik alkalommal zárta a fényes hetet egyházművészeti délutánnal a Miskolci Egyházmegye
A föltámadás örömét ismét a művészet eszközeivel hirdette egyházunk szinte teljes teltházzal a miskolci Művészetek Házában, fényes hét péntekén, a Szépséges Pászka elnevezésű rendezvényen.
Az egyházművészeti délutánon megrendezett műsor első részében a Gojdics Pálról elnevezett szeminárium papnövendékei húsvéti tropárok, az Istenszülőt dicsőítő énekek, valamint egyéb liturgikus énekek feldolgozásait szólaltatták meg lelkesen, többnyire ószláv nyelven. Az eperjesi papnövendékek Peter Rusnák, pozsonyi püspök, eperjesi kormányzó, valamint a szeminárium elöljárói kíséretével érkeztek az ünnepségre.
Burai Laura csellóművész erre az alkalomra Prokofjev műveiből választott. A zenemű Harmati Benjámin zongorakíséretével csendült föl. Laura egyetemi, majd doktori tanulmányai alatt a Görögkatolikus Felsőoktatási és Kulturális Diákotthon közösségének is tagja volt. Ma már halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket oktat, előadói pályáján pedig számos országos és nemzetközi díjat tudhat magáénak.
Hitünk megélésének tanúságául a költészet eszközét választotta Mohai Gábor. Az elismert műsorvezető, a szép magyar beszéd apostola tolmácsolásában klasszikus és kortárs versek hangozottak el, melyekben a szerzők istenhite és istenkeresése fogalmazódott meg.
A Szépséges Pászka visszatérő közönsége nem először láthatta-hallhatta a Szent Efrém Férfikart a Művészetek Háza színpadán. Magasztos előadásuk fő ívét a húsvét örömét kifejező dallamok adták. Emellett Bubnó Tamás karnagy legújabb, az előszenteltek liturgiájára komponált kórusciklusából csendültek föl részletek, valamint a Görögkatolikus Múzeum előző napi megnyitójára komponált motettáját is hallhattuk.
„A mennyei Jeruzsálem szépségét, és tündöklését sejtjük meg ezen az estén és várjuk a feltámadott eljövetelét, amikor a rút dolgok is átalakulnak széppé, a káosz renddé, az ellenségeskedés békévé.” – mondta Orosz Atanáz püspök ünnepi beszédében.
„Mi is oly szép a Pászkában? Nem pusztán maga a kalácsszerű kenyér, hanem hogy ez az Úr Pászkája. A „pászka” az arám eredetű szó görög hagyományú értelmezésében az átmenetet kifejező eledel. A „halálból az életre, a földről az égbe” vitt át bennünket a feltámadt Krisztus. Emberi testet öltvén szenved, mint halandó, és szenvedése által a halandót a romolhatatlanság ékességébe öltözteti, a vágyva vágyott halhatatlanság ékességébe.”
„Isten halhatatlanságra teremtette az embert, de testünk halhatatlanságát, teológiánk szerint, a bűnbeesés után csakis Krisztus feltámadása képes megvalósítani. Ez számunkra a Pászka: Jézus Krisztus húsvéti ajándéka. Nem más, mint az Isten örök békessége. Az a tiszta szépség, amely elkápráztat, elbűvöl bennünket, minden drágagyöngynél jobban.”
Atanáz püspök keleti szomszédjainkról és a hozzánk menekülőkről is megemlékezett: „Számukra még nagypéntek van, és nem csak az egyházi naptár, hanem az esztelen rombolás, gyilkolás méretei miatt is. Értük is imádkozzunk, hogy a halál árnyékának tartományában élőknek világosság támadjon” – kérte a főpásztor.
A pászkaszentelés szertartását Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezette, majd – miután szinte minden jelenlévő bekapcsolódott az éneklésbe – a művészeti délután agapéval zárult.
FÉNYKÉPEK (Kopasz János és Varga-J. Bernadett)
Szöveg: Varga-Juhász Bernadett