Az egyházmegyei hivatal munkatársainak nagyböjti lelki napját Hortobágyi Cirill, pannonhalmi főapát vezette
A főapát Atanáz püspök meghívására vezette a hivatali dolgozók egynapos lelkigyakorlatát, melyet ezúttal Tiszaújvárosban tartottak meg. Imaórákkal indult a nagyböjti lelki nap, ezt követte Hortobágyi Cirill előadása A spiritualitás az élet hordozója címmel.
A lelki napról Töttös Melinda, a MEKIF gazdasági osztályának vezetője számolt be:
Az előadás alapvető mondanivalója a szervezetfejlesztés volt, melyet az egyházi szervezetekre, és különösen a saját szervezetükre vonatkoztatva ismertetett.
Az egyháznak, az egyházért dolgozó munkatársaknak kiemelten fontos, hogy az elkötelezettségünket – Isten és az egyház irányába – időről időre megújítsuk. Ezzel tudjuk elkerülni, hogy munkánk unalmassá és közönyössé váljon, hogy ne úgy végezzük nap, mint nap a feladatainkat, mint a multiknál a gyártósor mellett állók. Ebben a hivatalban közösségre és lelki táplálékra találhatunk, ha mi magunk is fogadóképesek vagyunk az atyák által felajánlott üzenetekre, ezekből merítve lelkierőt.
Cirill atya a Napot említette példaként, mely számunkra a Földön az életet biztosítja. Ebből az égitestből származik a megfelelő hőmérséklet, a világosság ezért működik a fotoszintézis. De ez a meleg, a fény csak egy járulékos többlet, a lényege belül van. Olyan belül és úgy elrejtve, hogy azt mi emberek nem is láthatjuk. Egy szervezet is hasonló a Naphoz; a lényegi dolgok belül történnek, de jó néhány járulékos többlet és érték kijut a világba. A lényeg, ami legbelül van, azok az értékek és eszmények. Mindannyian ezek megvalósításán dolgozunk és ezeknek a végső célja Isten országát építeni.
Azonban az értékek és eszmények megvalósításában időnként elakadunk mi emberek, és ezzel együtt elakad a szervezet is. Ahhoz, hogy ezeken az elakadásokon túllendüljünk, igenis dolgozni kell, tudatosan és sokat.
A főapát a saját közösségükben alkalmazott módszerek, gyakorlatok, valamint a bencés rend reguláin keresztül világított rá arra, mi lehet a kulcsa egy közösség hatékony működésének.
A szerzetesi élet, a kulturális, az oktatási, a szociális, a vállalkozási és az üzemeltetési tevékenységek, melyeket az apátság ellát, mit sem érnek önmagukban. Fel kell rájuk fűzni a hatékony munkavégzést, a gazdasági biztonságot, a tiszta kommunikációt és a rendet is, mondta a főapát.
A bencés rend regulájában négy fő ősi erény található: az engedelmesség, az alázat, a jó buzgóság és a hallgatás. Ezek tulajdonképpen a bencés rend, az apátság cégkultúrájának elemei, ha modern kifejezéssel szeretnénk ellátni ezeket a tulajdonságokat. Fontos, hogy a cégkultúra is a spiritualitásból táplálkozzon.
Minden szervezetnek van egy saját életútja, mely valahol alul kezdődik, aztán felfelé ível, majd ismét lefelé veszi az irányt és itt kétféle kimenet lehetséges; ismét felfelé, vagy teljesen lefelé. Hogy ez utóbbi ne következzen be, meg kell találni az új, egységes célokat, az új karizmát.
A mi szervezetünk célja: isten országát építeni. Ki képes erre? Milyen ember, milyen munkatárs? – tette föl a kérdést az előadó, majd a választ is hallhattuk: aki elkötelezett, és aki istenkereső életet él. A szervezet működésében fontos a csapatmunka, tudni a másikról. A magányos harcosok már nem működnek.
Érdekes volt hallani a párhuzamot a Regula és egy szervezeti és működési szabályzat között. A Regula szerint a vezető feladata biztosítani a stabil működést, és az egyént a céljai, a boldogság felé segíteni. A professzionális működtetéshez a stratégiai gondolkodás, hosszú távon való gondolkodás elengedhetetlen. A munkatársaknak is folytonos tanulásra és fejlődésre van szükségük.
Az előadást követően a résztvevők négy csoportban dolgozták fel az elhangzottakat.
A délután már sokkal könnyedebb témával folytatódott; Hortobágyi Cirill konstantinápolyi útjáról számolt be. A pannonhalmi főapát Dejcsics Konrád szerzetessel, a monostor kulturális főigazgatójával I. Bartholomaiosz, konstantinápolyi egyetemes pátriárka meghívására Konstantinápolyban töltött tíz napot múlt év november végén. Az utazás rendkívüli biztonsági előkészületekkel járt és az ott tartózkodás során is kiemelt szerepet kapott. A pátriárka maga állította össze magyar vendégei programjait, melynek egyik súlypontja Szent András, az ortodoxia védőszentjének ünnepe volt.
A lelki napot természetesen imádsággal, imaórával zárták az egyházmegye munkatársai.