Az új esztendő legelső napját püspöki liturgiával köszöntötték a Székesegyházban.
Orosz Atanáz ünnepi homíliájában a boldog újév titkáról fejtette ki gondolatait:
Jézus neve napján gondolkodjunk el azon, hogy mi tesz bennünket igazán boldoggá az életünkben. Boldogságra születtünk, boldogságban szeretnénk nevelni szeretteinket, gyermekeinket. Azonban a boldogság közkedvelt, sokfelé reklámozott „instant receptjei” nem mindig működnek. Van, aki még messzire is elutazik ilyenkor, de ettől még nem találja meg az igazi, tartós boldogságát. Mert az igazi boldogság nem található meg a gazdagságban vagy a jólétben, sem az emberi dicsőségben vagy a hatalomban, sem bármiféle emberi tevékenységben, akármilyen hasznos is legyen, mint a tudományok, a technika vagy a művészetek. Egyedül Istenben találhatjuk meg teljes boldogságunkat, aki minden jónak a forrása. Jézus különösen is a boldogmondásokban fogalmazta meg, hogy éppen a szegények, a gyászolók, szelíd és tiszta szívű, üldözött emberek hozzá hasonlóan hogyan is lehetnek boldogok.
Az igazi boldogságra nem az autósztrádák vezetnek. A bizánci egyházban ma ünnepelt Nagy Szent Bazil szerint két út vezet egymással átellenben: az egyik széles és kényelmes, a másik szűk és gyötrelmes. Ez utóbbi út visz az Isten által megígért örök boldogság felé. Boldogok azok, akik a bűnösök útján meg nem állnak, tartósan le nem parkolnak, hanem évről évre továbbhaladnak a megváltó Krisztus által megígért boldogság felé. Az újév kezdetén boldogságunk kulcsát Őnála keressük, különösen is a mennyei asztalnál, az Eucharisztiában. „Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten országában” – említette valaki Lukács evangéliumában (14,15). Ez az asztalközösség minden szilveszteri asztaltársaságnál felemelőbb, ez a mi végcélunk.
Január elsején a ma ünnepelt szent, Nagy Szent Bazil liturgiáját végezzük. Ő arra biztat bennünket, hogy minél gyakrabban szentáldozáshoz járuljunk, így az Úrban élhessünk. Nagy Szent Bazil atyánk arról írt egyik levelében, hogy ő hetente négyszer szokott részesülni a szent Eucharisztiában. A krisztushívők többsége vasárnaponként illetve ünnepnapokon áldozik, de jó törekedni a még intenzívebb lelki életre, hiszen „a gyakori áldozás megsokszorozott életet jelent”.
Nagy Szent Bazil liturgiájában egy csöndes papi imádság szavaival ezt már újév napján így fogalmazzuk meg: „Istenünk, taníts meg, hogy lelkiismeretünk tiszta bizonyságában részesülvén megszenteléseidben, egyesüljünk Krisztusod szent testével s vérével, és hogy azokat méltóan vevén magunkhoz, az élő Krisztust őrizzük szívünkben lakóul s a Szentlélek templomaivá legyünk." A szentségi élet megújulást eredményezhet környezetünkben is: másként nézhetünk környezetünkre, mint eddig.
Erről szól Szent Bazil a 32. zsoltár kezdő verse kapcsán: „Örvendjetek, igazak az Úrban”; „Örvendjetek, mégpedig nem akkor, amikor felvirágzik a háztáji gazdaságotok, s nem is azért, hogy testileg jó egészségnek örvendeztek vagy hogy bőséges terméshozamnak örvendezhetnétek, hanem mert a tiétek az Úr, a végtelen Szépség, Jóság, Bölcsesség. Ezért a Szentírás arra szólítja fel az igazakat, hogy tudatosítsák ezt a nagy méltóságukat, hogy ilyen nagy Úrnak állhatnak a szolgálatában, s kimondhatatlan örömmel és ujjongással örüljenek az ő szolgálatának... Ha néha-néha valamilyen fénysugár úgy megérintette szívedet, hogy egyszerre csak Istenre tudj gondolni, és ez úgy beragyogta a lelkedet, hogy egészen megszeretted Istent, egy ilyen homályos és töredékes kép alapján fölismerheted, hogy milyen azoknak az igazaknak a teljesség-élménye, akik már egyenletesen és szüntelenül örülnek Istennek..”
Jussunk el annak az örömnek a felismerésére, hogy Jézus Krisztus megváltott bennünket, és az Ő szolgálatában szeretnénk életünket folytatni!
Idén hazánkban tartják meg az 52. Eucharisztikus Kongresszust, rajtunk lesz a világ szeme. De ennél is fontosabb, hogy Isten tekintete nyugszik rajtunk. Illetve hogy ez éven az élő Krisztus hordozói leszünk, ha méltó módon járulunk a szent Eucharisztiához. Igyekezzünk tiszta lélekkel részesülni szentségekben, hogy az élő Krisztust hordozhassunk magunkban és a Szentlélek templomai legyünk, hiszen a boldogságot Istenben találjuk meg. Ez a boldogság töltse be a szívünket az új esztendőben is!