Az egyházmegye egyik legrégebbi temploma újult meg Zemplénagárdon. Atanáz püspök augusztus 1-jén áldotta meg a felújított Istennek szentelt hajlékot.
Augusztus 1-jén a Szent Kereszt jegyében bűnbánati időszak kezdődik. Annak idején, Konstantinápolyban, két héten át hordozták körbe a Szent Kereszt darabját, könyörgéseket végezve, hogy megszentelje a helyeket és eltávolítsa a bajokat. Augusztus első napján Máté evangéliumának tizenhetedik fejezetéből (Mt 17,14-23a) olvasnak föl a Szent Liturgián.
Atanáz püspök ehhez kapcsolódva mondott homíliát Zemplénagárdon, az ünnepi szertartáson:
„Ó, hitetlen és romlott nemzedék” – sóhajt fel az Úr Jézus a tanítványok panaszainak hallatán. Ebben, a lelkéből kiszakadó szóban ott van az Ő minden keserűsége, hogy a gonosz hatására micsoda dolgok történnek itt a Földön, hogy az Ő bizalmasai, legkedvesebb apostolai sem tudtak mit kezdeni ezzel az esettel, mert nem volt idejük imádkozni, nem volt kedvük böjtölni, így tehetetleneknek bizonyultak." – hangzott el a homíliában.
„Az evangélium hitetlen és romlott nemzedéket említő görög szavaiból nem csak a ’romlott ’szó, hanem más fordításokban az ’elfajult’’ ’elvetemült’ szó is kihozható. Olyan nemzedékről szólt Jézus, amely valahogy itt a földön mindig megismétlődik, különböző lobbik vagy más személyek hatására, de mindig ugyanannak a gonosznak a működése nyilvánul meg. Mégis fontos tudnunk, hogy az Úr Jézus legyőzte ezt a gonoszt. „Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből” (Lk 10,18) – örvendeztette meg apostolait később, amikor végre észhez tértek, és végül már nem azon versengtek, hogy melyikük kapja az első helyet Isten országában. Az Emberfia, aki szolgálni jött, hogy megváltásunkat szolgálja, az apostolaitól, leghűségesebb tanítványaitól nem a versengést, hanem ugyanezt az önzetlen szolgálatot várja el.”
„Ha csak annyi hitetek lesz is, mint a mustármag”: itt van a mérce, mutatott rá a főpásztor, és kérdezte: „Vajon bennünk megvan-e ez a hegyeket mozgató hit?”, majd hozzáfűzte:
„Szent Pál a korintusiakhoz írt második levelét azzal az intelemmel fejezi be, hogy vizsgáljatok meg magatokat, hogy a hitben éltek-e, tegyétek próbára magatokat, hogy bennetek él-e az Úr Jézus Krisztus. Templomszentelési liturgiánkon egy ilyen vizsgálat ma sem fölösleges; megvan-e bennünk az a hit, amely képes hegyeket mozgatni, az a szeretet, amely még ennél is erősebb, mert képes embereket összehozni.”
A templomszentelésen szent vértanúk ereklyéit helyezte el Atanáz püspök az oltáron, abban az antimenzionban, melyet nagycsütörtökön áldott meg. „ A szent vértanúk emlékére kérem mindazokat, akik szolgálatot vállalnak ennek az egyházközségnek az életében, hogy azt az önfeláldozó, önzetlen szeretetet gyakorolják, amellyel a szentek mutattak annak idején a világnak.” – mondta a püspök, később pedig hozzátette: „A lényeg a lelkekben van. Itt ebben a felújított templomban a rendbe hozott kövekhez ezt a lelki többletet kell még hozzáadnunk, hogy az itt élő emberek újra higgyenek az életben, higgyenek az életet adó Istenben és elvessék mindazt, amit egy hitetlen, elvetemült és elfajult nemzedék akar ránk erőltetni. Templomunk szépségében gyönyörködve igyekszünk mi is szép gondolatokat, szép jövőt tervezni magunknak és fiainknak, gyermekeinek, ehhez pedig hívjuk segítségül a kétezer éve is oly sok csodát tett megváltó Jézust.”
A zemplénagárdi templom felújítási munkálatai annak a több éve tartó, a Miskolci Egyházmegyében megvalósuló fejlesztések sorába tartozik, amelyek a Vidékfejlesztési Program keretében valósultak meg. Mintegy harminc épület; főként templomok állagának javítására került sor.
A zemplénagárdi görögkatolikus templom ma már műemlék, alapjai még a középkorból származnak, a XVIII-XIX. században építették újjá, ikonosztázionját éppen száz éve festették át. Anyakönyveket 1787-tól őriznek itt. A parókiát oldallagosan Molnár Attila dámóci parókus atya látja el. Az egyházközség gondnoksága is megújult; a liturgia végén az újonnan választott tagok tettek ünnepélyes fogadalmat.