A magyarországi ruszin közösség búcsúját idén szeptember 2-án tartották.
Szeptember első hétvégéje immáron hagyományosan a ruszin közösség zarándoklatának ideje Sajópálfalán.
Szeptember 2-án, a Szent István apostoli királyunkat is dicsőítő utrenyét Orosz Atanáz miskolci püspök vezette, majd a zarándokok a Paraklisz szertartását végezték el. A templomból messzire hangzottak a Kárpátaljáról érkezett papnövendékek közreműködésével, több szólamban, az Istenszülő tiszteletére énekelt dallamok.
Az ünnepi Szent Liturgiát ószlávul és magyarul Níl Jurij Lushchak, munkácsi görögkatolikus segédpüspök vezette, a miskolci és munkácsi egyházmegyék papjainak koncelebrációjával. A segédpüspök, aki először látogatott Sajópálfalára, homíliájában a kegyképre tekintve beszélt saját megérintettségéről is. Mária arcáról a kedvesség és a törődés mellett kicsit szomorúság is tükröződik - mondta Trescsula László atya tolmácsolásában a segédpüspök. „Ahogyan Mária életében, a mi életünkben is ez a kettősség jár együtt. Az Istenszülőre tekintve azonban erőt merítünk saját keresztünk hordozásában.”
Mária szívében az Isten dicsérete és Isten akarata volt az első, emlékeztetett a segédpüspök, majd felidézte Szent István személyét is, hiszen a búcsú napja a Julián naptár szerint Szent István emléknapja is volt egyben. Szent István király mindig irgalommal volt a szegény emberek iránt, „keze soha nem záródott be az őt kérőktől”, azért, mert nála is, mint Mária életében, Isten állt az első helyen. „Ez felhívás számunkra; megdicsőíteni Istent a mi életünkkel” és átadni hitünket gyermekeinknek. A segédpüspök azzal az óhajjal zárta beszédét, hogy mindannyian meg tudjuk tapasztalni azt az örömöt, hogy „Mária velünk van.”
Az országos ruszin nemzetiség búcsút megtisztelte jelenlétével Tircsi Richárd, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi kapcsolatokért felelős főosztályvezetője, Kramarenko Viktor az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke és helyettese Szilcer-Likovics Olga.