A hónap legelső napja az Istenszülő oltalmának ünnepével kezdődik
Október 7.: világszerte a Rózsafüzér Királynője ünnepe. Ez az ünnep a görögországi lepantói csata (1571. október 7.) emlékét őrzi. A Földközi tengeren újabb hódításokra készülő török haderőt V. Pius pápa szövetségével megerősített keresztény hajóhadak állították meg Görögország partjainál.
A pápa az egész Egyházat a rózsafüzér imádkozására hívta fel a győzelemért. Közvetlen a csata előtt a hajók legénysége együtt imádkozott, s ezt követően váratlanul a keresztények számára kedvező irányba fordult a szél, aminek a török túlerő fölötti győzelemben döntő szerepe volt. A harc alatt a pápa és környezete sok európai hívővel együtt kitartóan imádkozta a rózsafüzért, közben látomása is volt a győzelemről. A győzelmet az imádkozásnak tudta be, ezért elrendelte, hogy a csata napja a Rózsafüzér Királynőjének ünnepe legyen.
Október 8-án a Szűz Anya magyarokat oltalmazó pártfogásáról emlékezik meg a katolikus egyház. Szent István király halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is lehet tisztelni a Szűz Anyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte a magyarok számára.
Ahogyan nehéz időkben Krisztus hívei mindig fohászkodtak az Istenszülőhöz, úgy most is igen aktuális az ő közbejárásának kérése.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon, kép:www.djp.hu