Halottak szombatján tartották Troszt Máté atya papi temetését Debrecenben a Szent Anna Székesegyházban.
Ezek a szombatok olyan napok, amelyeken a "világ kezdetétől fogva" vallásosan élt, és a feltámadás reményében elhunyt valamennyi testvérünkről, atyáinkról és közvetlen hozzátartozóinkról megemlékezünk.
Troszt Máté görögkatolikus áldozópap 2024. április 30-án, 34 éves korában adta vissza lelkét Teremtőjének. Lelki üdvéért május 17-én Szent Liturgiát tartottak a rákosmenti templomban, majd másnap volt a temetési szertartás Debrecenben, melyre több százan gyűltek össze. A szomorú összejövetelen Kocsis Fülöp metropolita, Orosz Atanáz és Szocska A. Ábel püspök atyák, illetve Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke is jelen volt, ahogyan közel száz paptestvér is. A szokásokhoz híven hét evangéliumi szakaszt olvastak fel.
Troszt Máté
Csupán pár évet szolgálhatott: 2018-ban Pécsett kezdte meg diakónusi szolgálatát, ahol egy évet volt feleségével, Teodórával, utána Debrecenbe került. 2019-ben szentelte fel a főszékesegyházban Kocsis Fülöp metropolita. A főegyházmegye központjában négy évet szolgált segédlelkészként. Majd Makón volt kisegítő lelkész. Korábban úgy fogalmazott: mindenhol érezte, hogy a hívek szeretete vette körül. Igyekezett az adott parókia életét és közösségét megismerni, és nagyon fontosnak tartotta a személyes kapcsolatokat. Hitte, hogy arra kell mindent építeni. Sokszor idézte nagypapája szavait, miszerint a papság egy "szent kaland". Felemelőnek találta, hogy az embereknek - a szentségeken keresztül - magát az Istent adhatja.
Papi temetésén Kocsis Fülöp metropolita úgy fogalmazott: Máté testvérünk, édesapa, gyermek, testvér, paptestvér, barát - elment, és óriási űrt hagyott. Fájó, hatalmas űrt. Amit nem fog pótolni senki sem az életünkben. Nem mehetünk el erről a temetésről vagy legalábbis tovább a hétköznapjainkba, anélkül, hogy meg ne értenénk, hogy miért akarta így az Isten. A Máté távozása okozta űrt nekünk kell betölteni! Nekünk kell pótolni azt, amit ő nem fejezhetett be. Azért is, mert nem mondhatjuk, hogy nem vagyunk oka a halálának. Leginkább az fáj, hogy nem tudtuk magunk között tartani.
Máté már az Atya előtt áll, és ő számol el a tetteivel. Itt a Földön pedig mi számolunk az ő tetteivel. Máté fájó, megrendítő távozása után meg kell változni az egyháznak, meg kell változni a papságnak! De mit vár tőlünk az Isten? Máté halála válaszra késztet bennünket: meg kell változnunk!
Köszönjünk Máté! Nagy emberünk lettél. Szembesítesz bennünket bűneinkkel, hibáinkkal, gyarlóságainkkal, és meghívsz bennünket egy csodálatos papi életre. Kérjük Mátét, hogy odaát könyörögjön értünk, bűneink bocsánatáért, és hogy jobb keresztények lehessünk.
Troszt Máté jelmondata János evangéliumának egyik gondolata volt:
„Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.”
Igen. Tudja. Ahogy mi is, hogy odaadó, szeretett papunk voltál. Adjon Isten boldog nyugalmat neki és készítsen örök emléket számára!
Szerző: Hajdúdorogi Főegyházmegye/BSZI