Élménybeszámoló a Ljubljanában megrendezett taizé találkozóról
Mikita Róza írása:
Az utolsó napokat megélve az évből, taizé találkozón vehettünk részt a Miskolci Egyházmegye szervezésében, a magyarországi keresztény társainkkal kiegészülve. Ezúttal, Szlovénia fővárosa, Ljubjana volt az úti cél. Egy gyors éjszakai buszozást követően megérkezésünket semmi se jelezhette volna jobban, mint a hegyek mögött megpillantott felkelő nap fénye. Megérkeztünk:
"... v tvoji luči vidimo luč" – "a te világosságod által látjuk a világosságot"
Egy gyors ismertető után, a fogadó közösségünk felé vettük az irányt, ami számunkra egy szűk hétig, de emlékeinkbe, szívünkbe még hosszú ideig Črnuče lett. Már itt megtapasztalhattuk, hogy a felkelő nap fénye nem csupán a véletlen műve, a közösség él és az Istenbe vetett hitük által, mi is részese lehetünk a mindennap megélt tanúságtételüknek.
Ekkor még nem sejtettük, hogy az esti imákon ez az érzés csak erősödni fog és napról napra, ki-ki a saját útján, ismét megerősödve térhet vissza, már 2024-ben a saját környezetébe világítani.
Jó zarándokokhoz híven, amint egy picit több szabadidőnk lett, egy közeli tó közepén fekvő kápolna felé vettük az irányt, a Bledi-tóhoz. Tekintve, hogy mások is úgy gondolták ez a nap lesz a megfelelő időpont a hegyvidék megismerésére, így hely szűkébe az odaút opcionálisan választható lett: volt, aki buszos zarándokként vagy vonattal érkezett és voltak, akik buszos – átszállás – buszos – 8 kilométert megtéve gyalogosan, de végül is mindenki megérkezett. Mindez, a Szentlélek közbenjárása nélkül nem jöhetett volna létre, hisz kalandos utunk, bár nem így volt megtervezve, végül egy rögtönzött zarándoklattal is gazdagodhattunk a leírhatatlanul égkék folyók mentén haladva, havas hegycsúcsokkal körülvéve. (Mindenesetre, ha eddig nem ismerték volna, az utat végig énekeltük a Boldogasszony anyánk, nyújtsd ki mennyből... énekeinkkel, ezzel is bemutatva szlovén társainknak, hogy egy zarándok mindenhol zarándok.)
"V tebi je izvir življenja, v tvoji luči vidimo luč. - Mert Tenálad van az élet forrása, a te világosságodban látjuk a világosságot" (Zsolt 36,10)
Látunk, hallunk, érzünk, tapasztalunk... A találkozó fontos és megkerülhetetlen tapasztalása volt, hogy ezen az úton nem vagyunk egyedül. Velünk voltak imáinkba elhozott szeretteink, csak épphogy megismert fogadócsaládunk, régebbi és újonnan megismert barátaink. Az elmélkedéseknek, lelki beszélgetéseknek, imádságoknak, együtt eltöltött időnek köszönhetően megtalálhattuk, vagy ismét megtalálhattuk a helyünket a hivatásunkban, környezetünkben. Tiszta szívből remélem, hogy mindenkinek az élete során, lehetősége adatik részt venni egy ilyen összetartó országokat átívelő közösségben, de addig is, itt az ideje szervezni az utótalálkozót.
Hvala! (Köszönöm!)